Nagyon megéri Horvátországban tankolni
Ha a magyar autópályás árakkal hasonlítjuk össze, akár 100 forint is lehet literenként a különbség a dízelben.
A nyaralók jól járnak, a dízelesek hatalmas előnyben: még mindig nagyon megéri Horvátországban tankolni. A szomszédban valóban működik a hatósági árszabályozás, még választási kampány sem kell hozzá. A cél pedig nyilvánvaló: az infláció letörése.
Letenye, régi határátkelő. Az autósok többségének eszébe sem jut már erre átlépni Horvátországba, pláne ha ezt már lassítás nélkül az autópályán is megteheti. Van azonban valami, ami mégis csalogatja a magyar autósokat: a benzinkút a másik oldalon. Aki rafinált, az bizony erre kerül – hiszen a horvát oldalon olcsóbb az üzemanyag, különösen a gázolaj.
Ha a magyar autópályás árakkal hasonlítjuk össze, akár 100 forint is lehet literenként a különbség a dízelben, ami azért nagyon nem mindegy.
A határ túloldalán persze érzékelik a hónapok óta tartó rohamot és bizony elég ravasz trükkhöz folyamodtak. Valójában – ahogy a benzinárstop idején Magyarországon – az alacsony árak csak a sima dízelre és a 95-ös benzinre vonatkoznak, na meg a szintén hatósági áras, traktorokba szánt úgynevezett kék dízelre. Nos, a muracsányi (Gorican) töltőállomáson a nagyjából 10 kútoszlop közül csak egy kútfejen kapható normál dízel. Hogy melyiken, az elég egyértelmű: a magyar rendszámú autókból, furgonokból, oktatókocsikból álló sor mutatja az utat. A többi üres kútoszlopon már ott virít az Expert felirat, ami magyar fordításban nagyon drága prémium üzemanyagot takar – arra persze nem kíváncsi jóformán senki.
A tengerpart felé autózva már egyre ritkább ez a kinálatszűkítő trükközés, az üzemanyagok nagyjából egységárban vannak mindenhol és az meg tényleg Horvátország-specifikus, hogy az autópályák mentén sem akarják lehúzni a helyismerettel nem rendelkező autósokat – tapasztalataink alapján tehát nem muszáj a kitérő az olcsóbb gázolajért.
A környező országoknál jóval alacsonyabb árszínvonal, a magyar mellett már a német autósoknak is szemet szúrt, és persze egyáltalán nem a véletlen műve. A horvát kormány is beavatkozik az árakba méghozzá rendeleti úton, csak a magyar szisztémával szemben mintha egy életképesebb és persze nem kizárólag a választási kampányra időzített modellt működtetnének.
Hiába a kormány intése, csak feljebb kúsznak az üzemanyagárak
A benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árát egyaránt emeli kedden a MOL. Ezt a tankolásnál is megérezzük majd. Erről bővebben itt olvashat.
Míg itthon lassan már naponta kapják az autósok az arcukba az újabb és újabb sokkot – a kormány teljesen hasztalan enyje-bejnyézése dacára, addig a szomszédban kéthetente vizsgálják felül az árakat, majd egy összegben közelítik a piaci realitásokhoz. A legutóbb alig változtak az árak, ám a legfrissebb korrekció éppen cikkünk írásakor lépett életbe, ami azért rendesen sokkolta a horvát autósokat.
A horvátországi kutakon július 2-től a benzin literje 0,11 euróval drágul és új 1,54 euró(610 forint) lesz. A gázolaj ára pedig 0,08 euróval 1,45-re (574 forintra) emelkedik. Ami viszont jó hír, hogy ezen július 16-ig nem változtatnak.
Azt persze a horvát kormány is odabiggyeszti minden bejelentése mellé, hogy ha nem lennének kormányzati intézkedések, és ha a kiskereskedelmi árak teljesen szabadon alakulnának, akkor az árak lényegesen magasabbak lennének, és a benzin 1,60 euró/l, a gázolaj 1,59 euró lenne.
Közben kedden itthon is emelkedett a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára. Előbbit bruttó 2 forinttal, míg a gázolaj beszerzési árát bruttó 3 forinttal változtatják. A holtankoljak.hu szerint itthon átlagosan 615 forintért tankolhatjuk a 95-öst, és 633 forintért a gázolajat.
A számokból tehát jól látszik, hogy csupán a benzin miatt nem feltétlenül érdemes porszáraz tankkal átlépni a határt, ám a gázolaj miatt nagyon is - a különbség még mindig 60 forint körül van literenként. Az aktuális árakról itt lehet naprakész információkat szerezni.
Nem kellene összehasonlítgatni....
A környező országokban nem fizettetnek extra adókat a kiskereskedőkkel – itt viszont igen. A kiskereskedelmi adót éppen januártól "sikerült" a kisbenzinkutak esetében a húszszorosára (nem tévedés, 20-szorosára) emelni, ez most cc. 15,-Ft/liter. És a környező országokban nem kell EKR (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer) címen befizetni további 8,3 Ft-ot literenként. És a környező országokban nem kell az adó befizetéséhez még tranzakciós illetéket is fizetni – és még hosszan sorolhatnánk a sort, ami miatt az összehasonlítgatás legfeljebb propagandára jó, érdemi adatot nem jelent – írta levelében a Független Benzinkutak Szövetsége Egyesülete.
Persze nem elsősorban a horvátországi ár-összehasonlításra reagáltak, hanem arra az Index hasábjain megjelent felvetésre, hogy nem érdekli a kisebb benzinkutakat a kormány felszólítása és tovább emelkednek a hazai üzemanyagárak. Hangsúlyozzák azt is, hogy a benzinkutak figyelmét nagyon is felkelti a kormány beleszólási szándéka: iszonyú sok pénzt vesztettek az ársapka miatt, aminek az árát velük fizettették ki. Míg – teszik hozzá – a kétes dicsőséget a kormány aratta le, egészen a teljes ellátási rendszer összeomlásáig.
A kisbenzinkutak nem képesek még egy ilyen csapást elviselni – ha ismét arra akarják kényszeríteni őket, hogy veszteséggel dolgozzanak, hát nem fognak. Azon a benzinen, amit nem vesznek meg, és nem adnak el, legalább kevesebb veszteségük keletkezik (mert azért vannak állandó költségek is). Szóval az lehet, hogy a MOL nem törődik a kormány felhívásával, de a benzinkutak nem a kormánytól veszik az üzemanyagot, hanem a legtöbben a magyar üzemanyagpiac meghatározó szereplőjétől, a MOL-tól! – írják.
Közben a horvát kormány nemcsak az üzemanyagárakat akarja kordában tartani, hanem például a rezsit is. Sorban már a hatodik inflációellenes csomagnál tartanak, a legutóbbit március közepén fogadtak el.
Az új intézkedéssorozat két fő célja az energia árának alacsonyan tartása és az infláció mérséklése.
Az új csomagban 389 millió eurót különítenek el az energiaárak fenntartására, 114 millió eurót pedig az infláció elleni küzdelemre.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy 2024. szeptember 30-ig változatlan marad az áram ára az állampolgárok, a gazdaság, valamint a köz- és nonprofit szféra számára. A háztartások 3000 kilowattóra (kWh) féléves fogyasztásig átlagosan 59 eurót fizetnek megawattóránként (MWh), az ezt meghaladó fogyasztásért pedig átlagosan 88 eurót.
A kis- és középvállalkozásoknak féléves, 250 ezer kWh alatti fogyasztás alatt továbbra is megawattóránként 62 eurót kell fizetni. A villamos energia mellett a gázárak is változatlanok maradnak. A állami szolgáltató cserébe jelentős összegű kártérítést kap.
.jpg)
