A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerdán félmilliárdos büntetéssel sújtotta a legnagyobb horrvát gázkereskedő céget, a PPD-t.

2022 februárjában lényegesen kevesebb gáz érkezett e Magyarországra, mint amennyi beérkezhetett volna, és ennek oka nem a válság vagy Brüsszel volt, hanem a legnagyobb horvát gázkereskedő cég, a PPD, amelyet horvát források a Gazprom szövetségesének tartanak – derül ki a Válasz Online cikkéből. Erről ráadásul egy hivatalos vizsgálat is tanúskodik, amelynek eredményeként a PPD-t félmilliárd forint büntetéssel sújtotta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

A PPD ugyanis több céggel együtt bejelentkezett 2022 januárjában az Ausztriát Magyarországgal összekötő gázvezeték használatára, vagyis a szabad kapacitás igénybevételére. Ez azt jelenti, hogy a gázvezetékben egyszerre x mennyiségű gáz fér el, ám ennek ellenére rendszerint túljegyzéssel veszi kezdetét az ügylet, tehát el kell dönteni, hogy ki mennyi gázt mozgathat a kérdéses időszakban. Ezt egy többlépcsős aukció keretében játsszák le, ahol az első körben egy előre meghatározott hatósági ár megfizetését kell vállalni, majd lépcsőnként 10 százalékot ugrik felfelé az összeg, amíg csak annyi jelentkező marad, akik között már szét lehet osztani a rendelkezésre álló kapacitást.

Ezúttal azonban a PPD nekifutásból olyan ajánlatot tett le, amely a vezeték kapacitásának 100 százalékára szólt, és tartotta is az ajánlatát egészen a 37. körig, ahol aztán köd előtte, köd utána jelleggel kiszállt. A versenyben maradt többieknek a hatósági ár +360 százalék ráfizetéssel kellett volna feltölteni a vezetéket, ami ezúttal elmaradt. Ennek következtében érkezett aztán kevesebb gáz februárban Magyarországra, ami hozzájárult az energiahordozó árának emelkedéséhez.

Az aukció egyik pórul járt résztvevője ezt követően fel is jelentette a PPD-t, ennek következménye lett a fenti vizsgálat és a pénzbírság.

Amikor a vizsgálat során megkérdezték a PPD-t, hogy miért ugrott ki a 37. fordulóban, furcsa magyarázatokat adott. Egyrészt azt közölték, hogy akkor jöttek rá, hogy már olcsóbb volna Ausztriából Szlovákián át bevinni a gázt Magyarországra, ám ezzel az volt a gond, hogy mire a kérdéses aukció megkezdődött, a másik opcióé lefutott, a vállalat pedig még csak nem is jelentkezett rá. Másrészt a szlovák út olcsóságát bizonyítandóan bemutatták a számításaikat is, amelyekről azonban kiderült, hogy a 2022-es júliusi árakat vette alapul, tehát egyfelől nem feleltethetők meg a januári viszonyokra, másfelől meg bizonyítja, hogy a PPD utólagosan állította össze.

De miért szolgálna egy horvát cég orosz érdekeket? – teszi fel a kérdést a portál, illetve érdemes itt tisztázni azt is, hogy miért volt orosz érdek 2022 januárjában a gázárak felverése. Ukrajna 2014 óta nem vesz közvetlenül gázt Oroszországtól, hanem az oroszok által nyugatra értékesített gázból vásárol be. Akkoriban pedig Moszkva már egyértelműen Ukrajna megtámadására készült, így érdekében állt csökkenteni a Kijev számára megvásárolható gázmennyiséget az árak felverésével.

A 2001-ben eredetileg horvát–magyar vegyesvállalatként alakult PPD pedig úgy kerül bele a képbe, hogy az évek múlásával Horvátország legnagyobb gázkereskedő vállalatává vált, bár akkorra már az eszéki Pavao Vujnovac lett a tulajdonosa, aki a gázügyletek révén az ország meghatározó, a politikába is beleharapó dúsgazdag üzletembere lett, aki rendszerint azokat a politikusokat támogatta, akik szívesen szólaltak fel „Brüsszel szuverenitást sértő intézkedései” ellen. A PPD ezen felül közeli üzleti kapcsolatokat ápol az Gazprommal is.

A székhelye miatt hivatalosan svájcinak számító PPD-re az atlantista elemzőintézetek az orosz befolyás legfontosabb horvátországi eszközeként tekintenek. A magyar iparági szakértők jelentős része is úgy vélekedik, hogy a PPD vezetése nincs abban a helyzetben, hogy a Moszkvából érkező határozott kérésekre nemet merjen mondani. Így a tavaly januári, immár a magyar hatóság által hivatalosan is kimondott piaci manipulációjukat is orosz kavarásként értékelik – írja a portál.

 

• energetika
• Gazprom
• gázár