A pénz valóban boldogít? Valószínűleg sokan, sokféle választ adnának a kérdésre, de nem kell nagy filozófiai eszmecserékbe bonyolódni ahhoz, hogy elismerjük: egy bizonyos összegre minden hónapban szükség van, hogy az ember az alapvető szükségleteit fedezni tudja.

Az alapjövedelem kérdése ezért is egyre gyakrabban felmerülő javaslat, amelyet most Németország is az elméleti síkról a gyakorlatban szabadon eresztve tesz próbára: 120 embernek 3 éven át 1200 eurós alapjövedelmet biztosít, majd az eredményeiket összevetik 1380 olyan személyével, akik nem kapták meg ezt a havi összeget. A kísérletet 140 ezer privát adományból finanszírozzák.

Az alapjövedelem gondolatának lényege, hogy az államnak egy meghatározott összeget kell biztosítani minden hónapban minden állampolgár számára, attól függetlenül, hogy az illetőnek van-e munkája, bevétele, vagyis, hogy szüksége van-e ténylegesen arra az összegre. A koncepció támogatói szerint ez a megoldás csökkentené az egyenlőtlenséget a társadalomban, miközben növelné a jó közérzetet azáltal, hogy anyagi biztonságot nyújt az embereknek. Az ellenzői ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a rendszer túlságosan költséges lenne, ráadásul az emberek ellustulnának, és ha egyszer van pénzük, minek fárasztanák tovább magukat azzal, hogy dolgozzanak, vagyis károsan hatna a munkamorál szempontjából. Az elmúlt évtizedek pénzügyi válságainak tükrében az alapjövedelem gondolata egyre több nyugati országban válik elvont ideából megfontolandó javaslattá.

A németországi kísérlet vezetője, Jürgen Schupp a Der Spiegelnek azt nyilatkozta, hogy a kutatás segíteni fogja az alapjövedelem körüli vitákat azáltal, hogy tudományos eredményeket fog felvonultatni – írja a Business Insider.

„Mindkét oldalt klisék határozzák meg. Az ellenzők az állítják, hogy az alapjövedelem mellett az emberek abbahagynák a munkát, hogy a kanapén ülve gyorskajával tömjék magukat és filmezzenek. A támogatói azt hozzák fel, hogy az emberek kielégítő munkát végeznének ezután is, kreatívabbak és adakozóbbak lennének, ami megmentené a demokráciát. Ezek a sztereotípiák pedig azokba a gazdasági szimulációkba is betolakodnak, amelyek az alapjövedelem feltételezett költségeit és előnyeit vizsgálják. Javíthatunk ezeken, ha a sztereotípiákat lecseréljük empirikusan bizonyított tudásra, így egy megalapozottabb vitát lehet folytatni” – mondta Jürgen Schupp az interjúban. A kísérlet során az alanyoknak rendszeresen kérdőíveket kell majd kitölteniük az életükre, munkájukra és érzelmi állapotukra vonatkozóan, hogy kiderüljön, milyen hatással van ezekre, ha az embernek nem kell a megélhetése miatt aggódnia.

Mielőtt valaki azt gondolná, hogy a járvány közepén a német állam ilyen költséges és idealisztikus kísérletbe bonyolódna, a kutatást egy alapjövedelem párti lobbicsoport, a Mein Grundeinkommen finanszírozza. A csoport 140 ezer támogatói adományból biztosítja a szükséges forrásokat, ahogy teszi már 2014 óta is 668 ember havi 1000 eurós alapjövedelmével.

A német kutatás azonban nem az első ezen a téren. Finnországban 2017 januárjától 2018 decemberéig folyt a kísérlet az alapjövedelem egy formájával, aminek keretében 2000 munkanélküli finn állampolgár havi 560 eurót kapott minden hónapban. Míg a kutatók arra jutottak, hogy az épp nem dolgozó személyek boldogabbak voltak, ez nem vezetett magasabb foglalkoztatáshoz, áll a BBC tavalyi cikkében.

 

• Németország
• alapjövedelem
• fizetés