Európának sikerült tárgyalásokkal, alternatív beszerzési forrásokkal és takarékoskodással idén megúsznia a téli gázválságot. Azonban már meg kell kezdeni a készülődést a következő szezonra, s ez lehet, nehezebb lesz, mint a tavalyi volt - figyelmeztetnek iparági szakértők.

Az áramszünetektől és az európai otthonok kihűlésétől való félelem egyelőre enyhült, és az európai gáztározók telítettsége még mindig nagyobb az ilyenkor szokásosnál. Azonban iparági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a régió lassan a földgázkészletek feltöltésének időszakába lép és ennek sikerétől függ, hogy jövő télen elkerülhető-e egy energiaválság - írja összefoglaló elemzésében a Bloomberg. Mindezt úgy, hogy nem lehet majd az Oroszországból érkező vezetékes gázszállításra támaszkodni és az Unió vezetői azt szeretnék, ha az országból a LNG behozatal is lassan megszűnne.

A politikai döntéshozók fejében még élénken élnek a tavalyi problémák. A hőhullámok, az évszázad legrosszabb aszálya, a franciaországi nukleáris leállások és az Oroszország csökkenő gázexportja miatti általános pánik rekord szintű áremelkedést okoztak a földgázpiacon. A tőzsdei árak a nyár végi csúcs óta több, mint 80 százalékot estek, és a kilátások is kevesebb aggodalomra adnak okot az elkövetkező hónapokban. A Bloomberg előrejelzése szerint jelenleg elegendő készlet áll rendelkezésre ahhoz, hogy az Európai Unió készletei október végére 90 százalékos töltöttségi szintet érjenek el.

A piac azonban továbbra is óvatos, mert a tavalyi eseményekhez hasonlóan ismét történhet olyan esemény, amely teljesen felborítja a számításokat. A kockázatok között szerepel a kínai kereslet fellendülése, valamint az orosz szállítások még erősebb visszafogása – mondta Andrew Walker, a Cheniere Energy Inc. nevű nagy LNG-kereskedő cég alelnöke egy bécsi iparági konferencián.

Versenyfutás Kínával

Európa válságkezelési erőfeszítéseinek gerincét az elmúlt egy évben a rekordmennyiségű cseppfolyósított földgáz importja adta. Azonban nagyon úgy tűnik, hogy az LNG szállítmányokra idén sokkal több potenciális vevő ácsingózhat, mint tavaly. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) arra figyelmeztetett, hogy Európát az idén továbbra is kínálathiány fenyegeti, hacsak nem csökkenti tovább a fogyasztását, s az egyenletben legnagyobb ismeretlen a kínai felhasználás. Az ügynökség becsléseiben 40 milliárd köbméter az eltérés a kínai kereslet várható maximuma és minimuma között, ez a teljes tavalyi európai kereslet 8 százalékának felel meg.

A Wood Mackenzie iparági elemzői arra számítanak, hogy a kínai hazai gázkitermelése és az oroszországi vezetékes szállítások folyamatos növekedése miatt LNG-import igénye korlátozottabb, és még a vártnál nagyobb gazdasági növekedés mellett is a 2021-es alatt maradhat. Azonban az árak esése a kisebb ázsiai vásárlók étvágyát is meghozta, s ez fokozza a versenyt.

Pörög az ipar

A jelek szerint az ipar gázfelhasználása – amely tavaly a teljes európai keresletcsökkenés közel felét tette ki – ismét növekedésnek indult. Fellendülés mutatkozik az olajfinomításban és a petrolkémiai iparban Spanyolországban, Hollandiában és Franciaországban is.

A Goldman Sachs és a SEB AB elemzői arra figyelmeztettek, hogy a gázárak több mint kétszeresére emelkedhetnek a jelenlegi szinthez képest, ha az ipari kereslet visszatér. Ez azonban nem annyira rugalmas, mivel nagyon sok gyártó tavaly bezárt vagy áthelyezte bizonyos tevékenységeit a túl magas energiaköltségek miatt, s ők nem biztos, hogy visszatérnek. Ráadásul egy esetlegesen kibontakozó bankválság az európai ipart is fékezheti.

A csökkenő gázárak ismét vonzóvá teszik az energiahordozót az európai erőművek számára az olyan alternatívákkal szemben, mint a szén vagy az olaj. A szén alapú energiatermelés Európában nőtt tavaly, véget vetve a hosszú évek óta tartó csökkenő trendnek. Idáig idén visszaesés látszik a tavalyi szinthez képest, elsősorban a megújuló forrásokból, elsősorban a szélből származó energia termelése miatt. A Rystad Energy AS tanácsadó szerint az elmúlt hónapban azonban a gáz alapú villamosenergia termelés ismét meghaladta a szén alapúét. Ehhez hozzájárultak a drágább szén-dioxid-kvóták is segítik.

A francia atom is fontos tényező
Az Éléctricite de France SA problémái hamarosan az egyik legnagyobb kockázati tényezőt jelenthetik Európa számára a jövő téli energiaválság elkerülésében. A francia közműcég nukleáris atomerőművei egy csomó műszaki problémával küzdenek. Ez hozzájárult ahhoz, hogy tavaly rekordszámú reaktor kapcsoltak le az országban, és az atomenergiával termelt áram mennyisége az elmúlt 30 év legalacsonyabb szintjére süllyedt.

Mindezek eredményeként az energiatermelés volt az egyetlen ágazat Európában, ahol a gázfogyasztás viszonylag egyenletes maradt tavaly annak ellenére, hogy az általános villamosenergia-igény csökkent, miközben a szél- és napenergia termelése megugrott.

Az EDF nemrég újabb műszaki problémákra bukkant, s ez ebben a hónapban már többször is az energiaárak megugrását eredményezte. A cég egyelőre változatlanul hagyta az idei atomenergia-termelési előrejelzését, azonban további problémák feszültebbé tehetnék a helyzetet az ország áramellátásában.

Az aszály is komoly veszélyt jelent

A tavaly nyáron rekordhőség volt Európában és részben kiszáradt és járhatatlanná vált a Rajna, ahogy sok más folyó is. A nagy szárazság miatt korlátozni kellet a víz- és nukleáris energiatermelését. Az éghajlatváltozás egyre valószínűbbé teszi, hogy ez nem csak egyszeri jelenség volt. Az Alpok hidrológiai egyensúlya, azaz a tározókban és hótakarókban tárolt energia mennyisége a szezonális normákhoz képest már most 2017 óta a legalacsonyabb. A nyári meleg időjárás növelheti az áram iránti keresletet, miközben ha a Rajna ismét kiszárad, az megzavarhatja a szén és az olajtermékek Németországba irányuló szállítását.

A legnagyobb az orosz kockázat

Oroszország részesedése az Európai Unió teljes gázigényéből tavaly év végére 10 százalék alá esett a 2021-es 40 százalékról. Még ez a csekélyebb mennyiség rendelkezésre állása is kockázatosabbá vált, ahogy az oroszok Ukrajna elleni háborúja második évébe lép. Miközben a vezetéken érkező gáz mennyisége csökkent, a korlátozás alá nem eső Oroszországból származó LNG behozatal megugrott. Most azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik az európai vállalatokra, hogy fejezzék be ezeket a vásárlásokat.

Néhányan, például az Egyesült Királyság és a balti országok már betiltották az orosz LNG behozatalát. Az EU arra törekszik, hogy a tagállamok kövessék a példát, de egyelőre nem vezetett be ezzel kapcsolatban konkrét intézkedéseket.

Oroszország a teljes európai LNG-import 14 százalékát adta tavaly. Ha a régió betiltaná az Oroszországból származó importot, azt rendkívül nehéz lenne pótolni- állítják iparági szakértők.

Matthew Baldwin, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgató-helyettese a bécsi konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy számos tényező idén újra komoly nyomás alá helyezheti az európai gázpiacot. Ilyen lehet a Moszkvától való teljes elszakadás, egy esetleges ipari szabotázs, a tervezett projektekben egy nem várt leállás, de akár a kínai kereslettel szembeni vártnál nagyobb verseny is.

Mint mondta, a tavalyi, hektikus árakkal jellemzett időszak után idén minden sokkal jobban néz ki. Azonban az Unió nem lehet elbizakodott, koránt sem sikerült ugyanis még kikecmeregnie a slamasztikából - tette hozzá.

• gáz
• földgáz
• időjárás
• szankció