Pénz vagy kártya?
Az amerikaiak a járvány előtt évente 5 milliárd alkalommal keresték fel a pénzkiadó automatákat.
A járvány miatt egyre kevesebb helyen fogadnak el készpénzt az Egyesült Államokban. A legrégibb fizetési mód lassan kikerül a gyakorlatból, mert senki sem tudhatja, hogy milyen vírusok tapadhattak meg a dolláron, arról nem is beszélve, hogy készpénzfizetés esetén a legritkább esetben lehet megtartani a kívánt másfél-két méteres távolságot. A Politico pedig már egyenesen arról ír: a készpénz napjai meg vannak számlálva.
"A tízdollárosomat nem fogadják el sehol! Már majdnem olyan régen lapul a pénztárcámban, mint amikor – több mint kétszáz éve – Alexander Hamilton pénzügyminiszter főbe lőtte magát" – idézi a politico.com egy amerikai átlagpolgár Twitter-bejegyzését. Azt is hozzátette, hogy sem a boltokban, sem az éttermekben nemigen fogadnak már el dollárt, hanem csakis valamiféle kártyát.
A Harvard közgazdász professzora, Kenneth Rogoff így indokolja a reakciót: "akarom én kézbe fogni azt a furcsa valamit, amit te a kezedben szorongatsz? Nem! A járvány egyértelműen a betéti és a hitelkártyák uralmát hozza el". A jeles professzor már régóta emellett érvelt, de a koronavírus-járvány pompás alkalom a számára, hogy megjósolja a készpénzfizetés halálát.
A digitális fizetés a király: ez tiszta és gyors, vagyis egyértelműen fölényben van a készpénz fölött. Az olyan cégek, mint a PayPal aratnak a piacon. Dan Schulman vezérigazgató arról beszélt a politico.com portálnak, hogy kétszer annyi új ügyfél jelentkezik minden nap, mint a járvány előtti időkben.
Az informatikai cégek már régen szorgalmazzák a digitális fizetést. Azért lobbiztak Washingtonban, hogy a kongresszus enyhítse azokat a szigorú követelményeket, amelyeket a bankokkal szemben támaszt kártyás fizetés esetén. Most Washingtonban is rádöbbentek: jobb a digitális utalás, mint a papírcsekk vagy a készpénz. A Trump-kormányzat ugyanis minden amerikainak 1200 dolláros gyorssegélyt ad, hogy átvészeljék a válságot. Az a 70 millió amerikai, aki be van kötve az adóhivatalhoz, már megkapta a pénzét, hiszen csak egy átutalásról volt szó. A többiek viszont várakozni kényszerülnek, mert a washingtoni pénzügyminisztérium csöpögteti csak a pénzeket a hagyományos csatornán, ahol papírcsekket kapnak a polgárok. Van, aki csak hónapok múlva jut így a pénzéhez – számolta ki a New York Times.
Mi lesz az öregekkel és a szegényekkel?
A változás vesztesei azok, akiket különben is a legkeményebben sújt a válság: az idősebb generáció és a jövedelmi skála alsó részén tanyázó amerikai polgárok, akik a digitális forradalomtól általában elmaradtak.
Az amerikaiak a járvány előtt évente 5 milliárd alkalommal keresték fel a pénzkiadó automatákat. A válság általában gyakoribbá teszi az ilyen akciókat: az átlagpolgár bespájzol dollárból is. Ezt jelzik a Federal Reserve Board statisztikai adatai is a vírus válság kezdete óta.
Ennek ellenére a tendencia világos: az amerikaiak rohamtempóban térnek át a digitális fizetésre. Most már a kormányzat is erre ösztönzi őket mindent eszközzel: az agrárminisztérium például, amely 42 millió amerikainak nyújt élelmiszersegélyt beindított egy programot, amely az Amazon digitális rendszerén keresztül juttatja el a pénzt a rászorulóknak, a megszokott papírcsekk helyett.
Schulman, a PayPal főnöke felhívta régi cimboráját, Steven Mnuchin pénzügyminisztert és felajánlotta neki: ők is részt vennének a kormányzati segélypénzek átutalásában. A pénzügyminiszter rábólintott, és azt a 350 milliárd dollárt, melyet a kormányzat a kis és közepes vállalkozóknak szánt, részben ők juttatták el az érintettekhez. Ez lesz a jövő is – jósolja Schulman: az emberek a járvány után visszatérnek a boltokba, de már nem készpénzzel fizetnek majd.