A legpesszimistább előrejelzések bizonyultak igaznak, még a korábbi, közel kilencéves rekordot jelentő szintről is tovább nőtt az infláció júniusban. A benzin és a dohánytermékek drágulása mellett az is felfelé húzta a mutatót, hogy a szolgáltatások ára megugrott az újranyitás után.

Minden várakozásnál nagyobb volt az infláció júniusban. Mielőtt a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a friss adatot, az elemzők arra voltak kíváncsiak, hogy az elmúlt két hónapban mért 5,1 százalékról – aminél magasabb 2012 októbere óta egyszer sem volt a mutató – mennyire esik le, a legtöbben azt várták, hogy 5,0-ra. Ehhez képest jókora meglepetés érkezett:

5,3 százalékra nőtt az infláció.

Amikor egy hónapja ilyenkor a KSH kiadta a májusi inflációs adatot, és kiderült, hogy 5,1 százalékos volt az akkori áremelkedés, a Magyar Nemzeti Bank percek alatt reagált. Ugyan arra még két hetet várni kellett, hogy megemeljék az alapkamatot – így annak az árakra gyakorolt hatását még csak korlátozottan lehet látni a most kiadott, június egészéről szóló számokban –, Virág Barnabás MNB-alelnök már június 9-én bejelentette, hogy szigorítás következik. Ennek a hatása pedig már akkor meglátszott a forintárfolyamon, de úgy tűnik, arra, hogy már az első hónapban mérsékelje az inflációt, ez kevés volt. Ezek szerint további szigorítás várható, a kamatdöntést ugyanis már azzal a megjegyzéssel együtt jelentette be a jegybank, hogy addig várhatunk tőlük hasonló lépéseket, amíg nem sikerül megfékezni az inflációt.

A mutató a következőképp állt össze:

Az élelmiszerek ára 3,2 százalékkal nőtt átlagosan. Ezen belül az étolajé 25,5, a margariné 8,2, a tojásé 7,8, a liszté 7,7 százalékkal emelkedett, csak azért nem lett még nagyobb az átlagos áremelkedés, mert a gyümölcsök ára 6,2, a sertéshúsé pedig 5,6 százalékkal csökkent. A munkahelyi étkezés 7,6, az éttermi étkezés 6,1 százalékkal lett drágább.

A dohányáruk óriásit drágultak, 19,7 százalékos emelkedést mért a KSH. Az alkohol ehhez képest már-már baráti mértékben, 3,5 százalékkal lett drágább.

A járműüzemanyagok ára is az egekben van, 24,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az egyéb cikkek elnevezésű kategóriában, ahova az üzemanyagok is tartoznak, a lakáskarbantartáshoz szükséges cikkek (7,9), valamint a lakásalkatrészek és szerszámok (6,1) ára is nagyot nőtt, valószínűleg a lakásfelújítási támogatás bevezetése miatt. Az egész csoportban 10 százalékos volt az áremelkedés, nagyrészt a benzin drágulása miatt.

A szolgáltatások 3,8 százalékkal drágultak, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 10,1, az üdülési szolgáltatások 7,3 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel korábban. Az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás elnevezésű csoportban 37 százalékos volt a drágulás, ahogy megszüntették az ingyenparkolást. A belföldi üdülés 6,5, a külföldi 11,3 százalékkal kerül többe, mint tavaly ilyenkor.

A tartós fogyasztási cikkekért 3,7 százalékkal kellett többet fizetni. Az új autók 9,2 százalékkal lettek drágábbak, a használt autók azonban 0,9 százalékkal kevesebbe kerülnek, mint egy éve. A tartós fogyasztási cikkeken belül a legnagyobb drágulást azért így is a kerékpároknál mérték, 11,4 százalékosat. A szobabútorok 7,5, a konyhai és egyéb bútorok 7,1 százalékkal drágultak. Az áremelkedést ebben a csoportban a használt autók árának csökkenése mellett az fogta vissza valamennyire, hogy a számítógépek ára alig 0,6 százalékkal nőtt.

A háztartási energia csak 0,4 százalékkal lett drágább, ami nem is meglepetés, hiszen a gáz, az áram és a távfűtés hatósági ára miatt csak a szén, a brikett, a tűzifa és a palackos gáz tudja egy nagyon kicsit feljebb húzni ezt.

A ruhák árában is csak 1,2 százalékos növekedést mértek.

A szezonálisan kiigazított maginfláció – vagyis az egyszeri tételek és külső hatások által befolyásolt drágulás nélkül számolt mutató – 3,6-ról 3,9 százalékra nőtt.

Az egy hónappal ezelőtti adatok között az egyik meglepetést az jelentette, hogy a szolgáltatások nem drágultak túlságosan az újranyitás után. Az elemzők véleménye akkor az volt, hogy majd a júniusi számokon látszik, hogy tényleg nem volt-e akkora az újranyitás árfelhajtó hatása, mint ahogy azt várták, vagy egyszerűen módszertani okokból inkább a júniusi számokban jelenik meg erősebben ez a hatás. Úgy tűnik, a mostani adatokban már ott van a szolgáltatások árainak emelkedése is: májusról júniusra 2 százalékkal nőttek ebben a csoportban az árak.

Az elmúlt egy évben az egyik legnagyobb drágulást minden inflációs adatközlésnél az üzemanyagok árában láttuk, ennek a jelentős részét azonban a 2020. tavaszi és nyár eleji nagy áremelkedés magyarázta. Most ez a bázishatás lassan kifut, így joggal várhattuk, hogy ez visszafogja az inflációt – ehhez képest nagy meglepetés, hogy itt mérték az egyik legnagyobb drágulást. Ezzel egy időben a kormány eltörölte az ingyenes parkolást, az legalább előre kiszámítható volt, hogy ez növeli az inflációt.

357-358-nál járt a forintárfolyam

A befektetők idegesen várták az adatközlést – ez jól látszott azon, hogy már szerdán nagyot esett a forint, 353-ról 357-re változott a forint-euró árfolyam. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője ezt akkor úgy magyarázta kérdésünkre: a globális bizonytalanság erősödése mellett az is magyarázta a gyengülést, hogy a piacokon azt várták, derüljön ki, hogy az MNB a júniusi szigorítás után a jövőben is elég agresszíven lép-e fel az infláció letöréséért. Az inflációs adat kiadása előtti percekben 357,5 forintot kellett adni egy euróért, az adatközlés után ez 358-ra változott, de ott meg is állt az ezt követő félórában.
Az újranyitás hatása látszik az infláció megugrásában: az éttermi étkezés, az üdülés, a szabadidős, kulturális, közlekedési szolgáltatások is jelentősen drágultak – írta Virovácz Péter, az ING elemzője. A tartós háztartási cikkek árában pedig az jelenhet meg, hogy az ellátási láncok világszerte akadoznak, a logisztikai költségek nőnek. A szakértő szerint megnőtt annak a valószínűsége, hogy júliusban ismét 30 bázisponttal, 1,2 százalékra emeljék az alapkamat és az egyhetes betéti kamat mértékét.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete egy nappal az inflációs adat kiadása előtt tette közzé a járvány gazdasági hatásairól szóló felmérését. A közel háromezer vállalkozás körében elvégzett felmérés is azt mutatja, egyre több cégvezető fél attól, hogy a nyersanyagok és az energia árának növekedése problémát okozhat: még a tavaly októberi felmérésben is csak 6 százalék mondta azt, hogy ebből még baj lehet, most már 22 százalék gondolja így, ami azt is jelenti, hogy ez lett a harmadik legaggasztóbb jelenség a cégvezetők szerint a kereslethiány és a munkaerőhiány mögött. A válaszadók 60 százaléka gondolta úgy, hogy nőni fognak az árak, 5 százalékponttal többen, mint 2020. októberben.

• infláció
• jegybank
• drágulás
• rekord