Az áremelkedés ütemét elsősorban a nyers-, az alap- és az üzemanyagok drágulása, valamint a forint euróval szembeni árfolyamváltozása befolyásolta. A belföldi értékesítési árak 18,3, az exportértékesítési árak 13,0 százalékkal növekedtek. Az előző hónaphoz képest a belföldi értékesítés árai 3,3, az exportértékesítés árai 3,6 százalékkal emelkedtek, így az ipari termelői árak összességében 3,5 százalékkal nőttek - magyarázta meg a KSH, miért lett 14,8 százalékos a drágulás.

Az egy évvel korábbihoz képest most júliusban a belföldi értékesítés árai átlagosan 18,3 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a 63 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 14,9, a 31 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 26,1 százalékos volt a drágulás.

Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 24,5, a beruházási javakat gyártókban 6,4, a fogyasztási cikkeket gyártókban 5,1 százalékkal növekedtek az árak.

Az ipari exportértékesítési árak 13,0 százalékkal emelkedtek, ezen belül a 95 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 9,2, a 4,5 százalékos súlyú energiaiparban – a világpiaci árak emelkedésének, a forint gyengülésének, valamint a nyersanyagok árának bázisidőszaki visszaesése következtében – 117,4 százalékos volt a drágulás.

Az év elejéhez képest júliusban a belföldi értékesítés árai 10,9, az exportértékesítés árai 9,9, az ipari termelői árak összességében 10,3 százalékkal nőttek.

Az ipar termelési árai átlagosan 11,6 százalékkal nőttek júniusban az egy évvel korábbihoz képest.

 

• KSH
• áremelkedés
• drágulás
• nyersanyag