A feldolgozóipari cégek több mint 75 százaléka nem kapott és nem vett igénybe semmilyen kormányzati támogatást a válság alatt – idézi a Kopint-Tárki Zrt. cégvezetők körében készített felmérésének eredményeit a Népszava.

Európa „legbőkezűbb” gazdaságvédelmi csomagjáról sokat elmond, hogy legnagyobb arányban, a cégek közel 20 százaléka a bértámogatást kért, a hitelmoratóriummal a tíz százalékuk sem élt, míg kedvezményes hitelt a cégek mintegy nyolc százaléka kapott. A lap emlékeztet, hogy eközben az államháztartás hiány és az államadósság rekordközelbe emelkedett.

A hiány ráadásul decemberben szállt el a kormányzati költekezésnek köszönhetően, amelynek semmi köze nem volt a járványhoz. A Kopint-Tárki elemzői szerint idén is megismétlődhet a pénzszórás, hisz 2022-ben választások lesznek, és a növekvő államadósság komoly gondokat okozhat. Ha csak a vírust néznénk kisebb lehetett volna a deficit a GDP 8 százalékánál. Mivel a kormány bármikor dönthet úgy, hogy ezermilliárdokat oszt szét a sport és az egyházi intézmények között, ezért az idénre várt 6,5 százalékos államháztartási hiány alsó becslés, mondta a lapnak Palócz Éva.

A szakember arra is kitért, hogy a magas államháztartási hiány eredménye a GDP 80 százalékára emelkedő államadósság. Rossz előjel, hogy ma már a románnal összevethető a magyar államadósság finanszírozásának költsége, míg a három Visegrádi ország jóval olcsóbban tud hitelhez jutni. Ha az inflációs félelmek miatt a hozamok megindulnak felfele, akkor az a magyar állampapírok árazását kiemelten fogja érinteni, s ez a tendencia nem megnyugtató, tette hozzá.

• gazdaság
• államadósság
• hiány