Rosszul szedett antibiotokumok miatt is terjednek a szuperkórokozók
Pusztítanak az egyre rezisztensebb szuperbaktériumok.
A világ legelterjedtebb gyomor-bélrendszeri kórokozójával fertőzött, több ezer fős betegpopuláció vizsgálatán keresztül epidemiológiai modellt állítottak fel a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a gyomorbetegségeket okozó Helicobacter pylori fertőzés és az antibiotikum-rezisztencia kapcsolatának vizsgálatára. A cél az volt, hogy megvizsgálják a rezisztens baktériumok terjedésének forrásait és azt, hogyan lehet csökkenteni a lakosság körében az antibiotikum-rezisztenciát és növelni az antibiotikumokkal való kezelések hatékonyságát.
Kutatási eredményeik szerint, amelyeket idén áprilisban publikáltak a Nature Communicationsben, azokban az esetekben, amikor a beteg antibiotikum-rezisztenciája nem vezethető vissza korábbi antibiotikumos terápiára, az állapot 98 százalékban már eleve rezisztens „szuperbaktériumokkal” való megfertőződésnek tudható be. Ez azt jelenti, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem mutálódott baktériumok, hanem más személyek antibiotikummal való kezelése révén ellenállóvá vált kórokozók állnak a háttérben. Mivel az utóbbi években az antibiotikum-rezisztencia világszerte óriási népegészségügyi problémává nőtte ki magát, és egyes szakértők szerint 2050-re többen halhatnak meg szuperkórokozók miatt, mint rákban, az efféle kutatások elengedhetetlenek a probléma kezeléséhez.
Ilyen egy sikeres baktérium
A kutatók szerint a Helicobacter pylori az egyik legsikeresebb emberi kórokozó, ugyanis a becslések szerint a globális populáció több mint 50 százalékában jelen van. Ennél lényegesen kevesebb esetben, körülbelül a fertőzöttek 15 százalékánál alakul ki megbetegedés, köztük akár olyan súlyos kór is, mint a gyomorfekély, nyombélfekély vagy a gyomorrák. Habár a terjedése kapcsán még sok a fehér folt, Lotz Gábor, a Semmelweis Egyetem docense és Kocsmár Éva, a Semmelweis Egyetem doktorandusz hallgatója, a tanulmány társszerzői szerint vannak adatok arra, hogy a baktérium széklettel szennyezett vízzel vagy élelmiszerrel is terjedhet, rossz személyi higiéné révén a széklettel szennyezett kéz is közvetítheti, de nyállal is átvihető. Nagyon magas az átfertőzöttség azon kultúrákban, ahol közös tálból étkeznek, különösen, ha ezt nem evőeszközzel, hanem kézzel teszik.
A Helicobacter pylori kiirtására elsősorban a clarithromycin nevű antibiotikum és valamely más hasonló gyógyszer/antimikrobiális szer, illetve egy gyomorsavcsökkentő gyógyszer kombinációját alkalmazzák, az utóbbi időben azonban egyre nő azoknak a száma, akik a clarithromycin hatóanyagára rezisztens baktériumok miatt nem reagálnak a kezelésekre. Ráadásul ezt a hatóanyagot, illetve az ehhez hasonló, úgynevezett makrolid típusú antibiotikumokat számos más betegség esetén is alkalmazzák, például alsó és felső légúti fertőzések, kismedencei gyulladások, bőr- és lágyrészfertőzések kezelésére, ez pedig szintén hozzájárulhat a gyakoribb rezisztenciához.
Pusztítanak az egyre rezisztensebb szuperbaktériumok
Jim O’Neill, a STAT News elemzője szerint 2014 óta világszerte több mint egymillióan vesztették életüket az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztencia miatt, és számításai szerint ha a COVID-19 pandémiához mérhető világjárvány nem csillapodik, a globális termeléskiesés 2050-ig mintegy 100 billió dolláros veszteséget okozhat. Az EU becslései szerint mintegy 25 ezer uniós állampolgár veszti életét évente antimikrobiális rezisztencia miatt, és egyes szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak meg ilyen szuperkórokozóktól, mint rákban.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) fertőző betegségekkel kapcsolatos megfigyeléseit bemutató térképe alapján Lotz Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy ez a tendencia Magyarországon is megfigyelhető. Míg például a tüdőgyulladást okozó egyik baktérium, a Klebsiella pneumoniae esetében Magyarországon az egyszerre több antibiotikumra is rezisztens törzsek aránya 2007-ben 18,5 százalék volt, Lengyelországban pedig ugyanez az arány nem érte el az 1 százalékot, 10 év elteltével Magyarországon 33,1, Lengyelországban 52,6 százalék ugyanez az arány.
A kutató szerint több tényező is meghúzódik ennek hátterében, de elég arra gondolnunk, hogy bár az antibiotikumokat széles körben használjuk a bakteriális fertőzések kezelésére, új antibiotikum-típusok régóta nem jelentek meg. Ennek oka, hogy olcsóságuk miatt a gyógyszergyártó cégeknek nem éri meg új antibiotikumok kifejlesztése, mivel nehezen térülnek meg a fejlesztési költségek.
Járványmodell a szuperbaktériumok terjedésére
A világméretű problémát Lotz szerint nehéz átfogóan bemutatni, mivel a különféle baktériumfajok különféle antibiotikumokra vonatkozó rezisztenciaspektruma akár országonként is eltérő mértékű lehet. Emiatt konkrét példákon keresztül érdemes vizsgálódni, ezt kísérelték meg kutatásukban is. Összesen 4744 fertőzött beteg gyomorbiopsziás mintáját vették alapul, összevetve a rezisztencia gyakoriságát az érintettek múltbeli gyógyszerfogyasztásával. Ez utóbbi információt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisából nyerték ki.
Ebből kiindulva Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének matematikusa epidemiológiai modellt állított fel a H. pylori fertőzések okozta járvány dinamikájának leírására. A számításokból kiderült, hogy a vizsgált 4744 beteg 17,2 százaléka rezisztens a clarithromycin hatóanyagra. Közülük 247 betegnél, vagyis a rezisztensek 30,27 százalékánál korábban már alkalmaztak clarithromycin-tartalmú kezelést, míg majdnem 70 százalékuk nem került közvetlenül kapcsolatba a hatóanyaggal. Az ő eseteiket tovább vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy 75 százalékuk korábban valamilyen módon már kapcsolatba került makrolidokkal - például más betegségüket kezelték hasonló típusú antibiotikummal, körülbelül 24 százalékuk, vagyis 138 beteg azonban már eleve rezisztens baktériummal fertőződött meg. Az is kiderült, hogy a rezisztens baktériumok terjedésében viszont elenyésző szerepet játszik a kórokozók mutálódása. Spontán mutációt mindössze 2 beteg esetén állapítottak meg a kutatók, a legtöbben másoktól kapták el a baktériumfertőzést.
Egy megfázásra szedett antibiotikum évekkel később akadályozhatja a gyógyulást
Mindez a tanulmány szerzői szerint azt jelenti, hogy a rezisztens baktériumok okozta fertőzések legnagyobb részéért a makrolid családba tartozó antibiotikumok, különösen maga a clarithromycin fogyasztása tehető felelőssé.
„Sokan nem gondolnak bele, hogy egy valós ok nélkül, például vírusos megfázásra szedett antibiotikum akár évekkel később egy másik betegségük kezelését akadályozhatja. Vagy ugyancsak gyakori, hogy az indokoltan felírt antibiotikumot a betegek nem szedik az előírás szerinti ideig, mivel például már jobban érzik magukat, és így életképes baktériumok maradhatnak vissza, amelyek közben rezisztenciát alakítanak ki a szedett gyógyszerrel szemben. Ezek később akár ismételten az adott betegben, vagy átvitel útján másokban betegséget okozhatnak, amire a korábbi antibiotikum már nem lesz hatásos” – magyarázta Lotz Gábor.
Tehát az is előfordulhat, hogy a felelőtlenül szedett antibiotikumokkal saját magunknak, sőt a környezetünkben élőknek is tudtunkon kívül egészségügyi problémákat okozunk. A jelenség összetettségét jelzi, hogy ha Magyarországon egyik napról a másikra megszűnne az antibiotikumok, például a clarithromycin hatóanyagának alkalmazása, akkor sem feltétlenül húzódna vissza a szuperbaktériumok okozta járvány.
A kutatók ugyanis azt is megvizsgálták az általuk felállított modellel, hogyan változna a jövőben a H. pylori clarithromycin rezisztenciájának gyakorisága. „Ez azt a meglepő eredményt hozta, hogy még ha mostantól fel is hagynánk a clarithromycin használatával, a rezisztens fertőzések aránya akkor sem csökkenne, sőt enyhén még növekedne is. Igaz, sokkal kisebb mértékben, mintha az antibiotikum-használat ugyanilyen szinten maradna. Természetesen ez nem minden kórokozóra és antibiotikumra érvényes általánosságban, de jól szemlélteti, hogy milyen komplex problémával állunk szemben” – mondta Lotz, aki hozzátette, hogy a jövőben is folytatják epidemiológiai kutatásaikat: „A múlt évig bezárólag több, mint 7000 beteg H. pylori clarithromycin rezisztencia vizsgálatának eredményeit összegeztük, és a clarithromycin rezisztencia évek során változó – az utóbbi időben aggasztóan növekvő – trendjét, illetve ennek a lakosság gyógyszerfogyasztásával való összefüggésének további kérdéseit vizsgáljuk”.
