Akkor aranykoronánként legfeljebb 3 ezer forintért lehetett földet venni, azaz egy átlagos minőségű föld ára 21 ezer forint körül volt. Ma már több mint kétmillió forint a hektáronkénti ár. A drágulás azonban zuhanásba fordult egy földpiaci jelentés szerint.

Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkárhelyettese szerint ezen nem kell csodálkozni, hiszen veszteségessé vált a szántóföldi növénytermesztés és tovább csökken azok száma, akik mezőgazdasági termelésből akarnak megélni.
Korábban semmilyen befektetésnek nem volt ekkora növekménye„ – mondja a szakember, aki szerint hosszú távon akár még meg is duplázódhat ez az ár. A jövőben azonban csak az fog tudni földet venni, aki addig hajlandó és képes a hektáronkénti minimum 100 ezer forint veszteség elviselésére. Egyre nagyobb gondot okoz, hogy a megvásárolt földet valakinek meg kell művelni.Korábban a befektető bízhatott abban, hogy a megvásárolt földjét szolgáltatásként valaki megműveli, ám tavaly óta jelentősen csökkent azon gazdálkodók száma, akik erre vállalkoznak. Aki mégis hajlandó erre, az elvárja, hogy a földtulajdonos fizesse meg neki a műveléssel járó valamennyi költséget, a műtrágyától, a talajmunkán át, a növényvédelemig.
„Most fogunk szembesülni azzal a ténnyel, hogy Magyarországon kétmillió földtulajdonos van, miközben az MVH-adatok szerint mindössze 170 ezer fő az aktív agrártermelő„ – tette hozzá a szakember.

• termőföld
• mezőgazdaság
• földpiac