Elektromos berendezések javítása vagy elektromos autók bizonyos alkatrészeinek cseréje. Két olyan, eddig szakképesítéshez között tevékenység, amelyet a kormány ezentúl bárkire rábízna. A gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezte a módosítást. A vegyipari dolgozók szakszervezete szerint a kormány így nyitna utat a szakképzetlen külföldi munkások előtt. A kormány azt közölte: a cél a foglalkoztatottság növelése.

Szerezzenek szakmát és akkor lesz biztos megélhetésük – így biztatta a diákokat a miniszterelnök a Szakma sztár fesztiválon tavasszal.

„Krisztus urunk is egy szakmunkás, egy ács volt és ez aligha véletlen” – közölte Orbán Viktor a diákokkal.

Egy ács ezentúl is csak akkor dolgozhat egy magyar háztetőn, ha szakmunkás bizonyítványa van, de ha valaki épületbádogosként dolgozna, ezentúl nem lesz szüksége szakképesítésre. Így módosítana a jelenlegi szabályokon a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Eszerint

nem kell majd szakképesítés, ha valaki biológiai termékeket állít elő, de akkor sem, ha villamos gépeket javít vagy telepít. Nem kell szakképesítés a villanyautók egyes alkatrészeinek cseréjéhez, és a szobafestéshez sem.

Igaz, a rendelet szerint a szakképzetlen dolgozók munkáját egy szakképesítéssel rendelkezőnek kell majd irányítania.

Ez nagyon-nagyon veszélyes út – mondja Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki szerint a munkabiztonságot veszélyezteti a tervezet.

Egy marionettbábu-műsort fog eredményezni, ahol a szakképzetlen munkavállalók mögött ott van egy szerencsétlen szakképzett, akár még korosabb munkavállaló is, és az ő nyakába varrják a teljes felelősséget, hogy a termelés biztonságosan, szakképzetlen munkavállalókkal működjön. Ez elképesztő – mondja Székely Tamás

A szakszervezeti elnök azt állítja: az intézkedéssel a külföldi munkavállalók előtt nyithatnak utat, például az épülő akkugyárakba.

„Részben, hogy ne kelljen szakképzési bizonyítványokat honosítani, másrészt pedig annak is segít, hogy nem kell szakképzett munkavállalókat keresni külföldről” – jósolja Székely, hozzátéve: a súlyos szakemberhiányt az okozza, hogy nem megfelelő a szakképzés.

„Szakembert képezni kell, ehhez viszont egy megfelelő intézményrendszer, és egy megfelelő oktatási hálózat, ez úgy látszik, hogy most kezd bedőlni.”

„20 és 50 ezer közötti létszámról beszélünk kint a versenypiacon” – ennyi szakképzett munkaerő hiányzik a munkaerőpiaci szakértő szerint. Nógrádi József azt mondja: a kormány az új jogszabállyal megpróbálja követni azt a gyakorlatot, amelyet a cégek már most is alkalmaznak.

„Elkezdtek szétszabdalni bizonyos munkaköröket, és amit korábban szakmunkás-segédek végeztek el, azok egyfajta betanított munkává avanzsálódtak, és onnantól fogva szakképesítés nélkül kezdték el ezeket a feladatokat végrehajtani” – magyarázza Nógrádi József.

A DK szerint a szakmunkáshiányt nem képzetlen külföldiekkel, hanem a magyar szakemberek hazahívásával, és oktatással kellene megoldani.

Ezzel a szakképzett munkaerő hiányát próbálná meg elfedni, de szerintünk nem ez a megfelelő döntés. Ez a kormány 13 év szisztematikus munkájával elüldözte a szakképzett munkaerőt, az őszerintük hanyatló nyugatra – mondja Varga Ferenc, a párt képviselője.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium kérdéseinkre azt közölte: a változtatás célja, hogy tovább növelje a foglalkoztatottságot, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez, illetve a munkaalapú társadalom megerősítéséhez. A tervezetet szeptember 22-ig lehet véleményezni.

 

• szakma
• szakemberhiány
• szakképesítés