A szakemberek szerint ez a megoldás nemcsak ugyanolyan hatékony lehet, mint a jelenlegi műtrágyák, de jóval kevésbé szennyező is.

Az OCAPI szerint a vizeletben lévő tápanyagokat már a forrásnál el lehetne különíteni és a mezőgazdaságban felhasználni. A vizelet szétválasztása után különböző kezelések alkalmazhatók a nitrogén stabilizálására, a mennyiség csökkentésére, a szennyeződések kezelésére vagy a tápanyagok kivonására. Amint azt Fabien Esculier kutató kifejtette, a vizelet egy nitrogénnel, foszforral és káliummal teli, tápanyagokban gazdag alternatíva, ráadásul kevésbé környezetszennyező, mint a szintetikus műtrágyák - olvasható a Future Farming oldalán.

Mivel az orosz-ukrán háború miatt hiány lépett fel műtrágyából, ráadásul az árakat is az egekbe lökte, a vizelet műtrágyaként való felhasználása az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődésre tart számot. Már több olyan kezdeményezés is létezik, amely erre a célra gyűjti a vizeletet. Ilyen például a vermonti Rich Earth Institute projektje is, amely már évek óta támogatja a vizelet újrahasznosítását. Az intézet fertőtlenített vizeletet juttatott ki szénaföldekre, és számszerűsítette a terméshozamot. Kutatásai szerint nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a hígított vizelettel, a hígítatlan vizelettel és a szintetikus műtrágyával trágyázott széna hozamában.

Azt természetesen a vermonti intézet is elismeri, hogy a vizeletnek a nagy víztartalom miatt drága lehet a szállítása és tárolása, valamint munkaigényes a mezőgazdasági területekre való kijuttatása. A tárolt vizeletben lévő nitrogén ammónia formájában van jelen, amely hajlamos a párolgásra, ilyen módon a műtrágyázás során különleges kezelést igényel. E kihívások leküzdésére az intézet kutatói innovatív módszerekkel kísérleteznek a vizeletben lévő nitrogén stabilizálására, valamint a fordított ozmózis berendezés (amelyet a hajósok használnak arra, hogy a tengervízből ivóvizet készítsenek) átalakításával, hogy azt koncentrált műtrágya előállítására használják.

A svédországi Gotland szigetén pedig a kutatók a nyári turistaszezonban víz nélküli piszoárokból és speciális WC-kből gyűjtenek vizeletet. Az uppsalai Svéd Agrártudományi Egyetem (SLU) csapata Sanitation360 néven céget alapított. A kutatók által kifejlesztett eljárás segítségével a vizeletet betonszerű darabkákká szárítják, amelyeket porrá kalapálnak, és olyan műtrágya pelletekké préselnek, amelyek a szokásos mezőgazdasági berendezésekbe illeszkednek.

Bár a vizelet műtrágyaként történő hasznosítása egyelőre még gyerekcipőben jár, de amint kialakul a megfelelő technológia és eljárás, számítani lehet rá, hogy Magyarországon is lesz rá kereslet. Mint ismeretes, hazánkban a műtrágyák árai átlagosan háromszor voltak magasabbak 2022 első negyedévében, mint az előző év azonos időszakában. Míg a 2021-es év első három hónapjában a magyar gazdák 723,2 ezer tonna műtrágyát vásároltak, és 60,9 millárd forintot fizettek érte, addig 2022-ben már csak 565 ezer tonna műtrágyát értékesítettek a forgalmazók közvetlenül a termelőknek, ami 28%-os mennyiségcsökkenést jelent, miközben az értékesítés nettó árbevételét tekintve 118%-os emelkedést ért el, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.

A műtrágyaárak Magyarországon már 2021 őszétől folyamatosan emelkedtek: emiatt a növénytermesztési ágazatból számos jelzés érkezett, ez hatással lehet az 2022-es évi növénytermesztésre is. A földgáz árának megugrása már önmagában is érzékenyen érintette a gazdákat, és jelentősen megemelte a termelési költségeket. Ám mivel ez az energiahordozó egyben a műtrágyagyártás egyik alapanyaga, ezért a drágulása közvetetten, másodszor is éreztette a hatását az ágazat szereplői számára. Noha a téli időszak során végig nyitott volt a kérdés, hogy lesz-e elég műtrágya a tavaszi szezonra, az orosz-ukrán háború kitöréséig valójában mindenki arra számított, hogy magasabb áron, de biztosítva lesz a műtrágya-ellátás a következő hónapokra. Aztán előbb az európai gyártók jelentették be sorra, hogy a bizonytalan helyzetre való tekintettel leállítják, vagy visszafogják a termelésüket és az exportjukat, majd Oroszország és Ukrajna is leállította a külföldre irányuló exportot. Az Agrárszektor által az év során megkérdezett gazdák közül ugyan többen jelezték, hogy 2021-ben még a nagy áremelkedések előtt megvásárolták a tevékenységükhöz szükséges műtrágyamennyiséget, így a drágulás nem okozott náluk komoly problémákat, idén ez a lehetőség már nem áll fenn. A magyar agrárium szereplőinek ezért egy súlyos, akár több évre is kiható döntést kell majd meghozniuk idén: bevállalják-e a mostani, nagyon magas árakat, vagy bíznak abban, hogy a következő tavasszal kedvezőbb feltételek mellett juthatnak műtrágyához.

 

• műtrágya
• mezőgazdaság
• növénytermesztés