A múlt hetinél 200 bázisponttal magasabb, 9,75 százalékos kamattal hirdette meg az egyhetes betétet csütörtöki aukciójára a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A kamat meghirdetése után a forint néhány percre erősödött a főbb devizákkal szemben, de tíz percen belül visszaállt a reggeli szintre: az euró 408,2 forint, a dollár 399,9 a svájci frank 412,5 forint közelében forgott, 9 óra 40 perckor 414 forintot, majd 415 forintot ért egy euró 10 óra 15 perc körül.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke az MTI kérdésére szerdán késő délután előre jelezte, hogy a jegybank csütörtökön az egyhetes betét kamatának megemelésével határozottan reagál az elmúlt napokban kialakult pénzpiaci helyzetre, amely növeli az inflációs kockázatokat, és egyértelműen veszélyezteti az árstabilitást. Virág Barnabás azt is mondta, hogy a jegybank az eszköztár minden elemével folyamatosan készen áll beavatkozni az árstabilitás biztosítása érdekében.

Ahogy arról korábban írtunk, az MNB monetáris politikája következtében az alapkamat és az egyhetes betéti kamat nem azonos szinten van. De az utóbbi hónapokban mindkettőt emelik, sőt, az MNB deklarált célja, hogy közelítsen egymáshoz a kettő, és akár egy ponton majd egy szintre kerüljenek.

Történelmi mélypontokon jár a forint

A keddi történelmi mélypont után szerdán tovább gyengült a forint a nagyobb valutákkal szemben, délután négy óra után a 416-os euróárfolyamot és a 409-es dollárárfolyamot is megjárva. Mindkét érték történelmi csúcs a forintnak, ez utóbbi azért is brutális, mert kedd reggel még 384 forintba kerül egy dollár.

A forint június 13-án lépte át először tartósan a 400-as lélektani határt az euróval szemben, és később az MNB óriási kamatemelése ellenére sem tudott tartósan visszaerősödni.

A magyar valuta leértékelődése mögött nemzetközi és hazai okok is állnak. A nemzetközi okok:

Elég rossz a világgazdaság helyzete, sok helyen recesszió jöhet idén és jövőre.
Ez részben annak köszönhető, hogy az infláció sok helyen elszállt, és átütötte vagy megközelítette a lélektani határnak számító 10 százalékos határt. A jegybankoknak ilyenkor az a feladata, hogy minden áron letörjék az inflációt, ezért kamatot emelnek, ami viszont válsághoz vezethet.
Így tesz az USA jegybanki feladatait ellátó FED is. Ők is eltökéltek az infláció megállítása mellett, akár azon az áron, hogy ezzel recesszióba sodorják az USA gazdaságát. Ez automatikusan a dollár felértékelődéséhez vezet más valutákkal szemben.

A hazai okok:

A gazdaság bizonyos szektoraira kivetett különadók a külföldi befektetők szemében nem vetnek jó fényt Magyarországra. Általában nem érdemes olyan országba pénzt vinni, ahol soha nem tudja az ember, milyen extraadót sóznak egyik pillanatról a másikra a nyakába.
Április végén megindult Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárás, amely az uniós források egy részének kifizetését veszélybe sodorhatja.
A 12,2 százalékos maginfláció Európa egyik legmagasabbja.
Meghosszabbították az árstopokat, amelyek torzítják a versenyt.
Szerda délután megkértük a Pénzügyminisztériumot, reagáljanak a forint drasztikus romlására
Miután a forint szerdán megjárta a történelmi mélypontot, kérdéseket küldtünk kevéssel dél előtt a Pénzügyminisztériumnak:

Hogyan kívánják ezt kommentálni?

• Milyen intézkedéseket kívánnak hozni annak érdekében, hogy a forintromlást megállítsák?
• Milyen folyamatok indokolják önök szerint ezt a mértékű romlást?

Délután négykor megérkezett a válasz, amit változtatás nélkül, szó szerint idéztünk:

„A háború és a brüsszeli szankciók gazdasági válságot, háborús inflációt, áremelkedést és bizonytalanságot hoznak egész Európában. A háborús inflációnak csak a béke tud véget vetni. A kormány ezért szorgalmazza a béke rendezését és az Európának ártó újabb brüsszeli szankciók elkerülését.”

Szerdai gyorselemzésünkben azt írtuk, hogy „ameddig Magyarország nem tud valamiképpen megegyezni az EU-val, a forint sebezhetősége fennmarad, de az elmúlt időszakban a szimbolikus magyar lépések miatt inkább csak erősödött a különutasságunk”.

• MNB
• forint
• árfolyam
• kamatemelés