Egészen különösnek tűnik első pillantásra, hogy csak Budapesten és Győr-Moson-Sopronban magasabbak a keresetek az országos átlagnál, 18 megyében viszont alacsonyabbak. A tavalyi nettó bérekről kiadott adatok alapján azonban ez a helyzet, és magyarázat is van rá.
Budapesten tavaly 360 ezer forint volt a nettó átlagkereset, amivel magasan verte az ország összes többi régióját – derült ki a KSH Fókuszban a megyék című kiadványából. A dobogó második fokán Győr-Moson-Sopron áll, 309 ezer forintos nettó átlagkeresettel, a harmadik helyen pedig Komárom-Esztergom van 298 ezer forinttal. Az tehát jól látható, hogy az első helyen álló Budapest és a második Győr-Moson-Sopron között van egy nagy szakadék. A legkevesebb pénzt Szabolcs-Szatmár-Bereg (202 ezer) és Békés megye (213 ezer) lakói vihetik haza. A harmadik legalacsonyabb fizetést Nógrádban kapták a dolgozók, ahol 220 ezer forint volt a nettó átlagbér 2021-ben.

Az országon belüli különbségek összességében jelentősek: Budapesten 80%-kal keresnek többet az alkalmazottak, mint Szabolcs-Szatmár-Beregben. Érdekes, hogy az országos nettó átlagkereset 292 ezer forint volt, ennél az összegnél több pénzt azonban csak a főváros és Győr-Moson-Sopron dolgozói vihettek haza. A többi régióban nem érte el a megyei átlagkereset az országos átlagot. Ezt két dolog magyarázza: egyrészt Budapesten annyival magasabbak a fizetések, mint az ország többi részében, hogy az önmagában is jelentősen felfelé húzza az átlagot, másrészt sokkal többen is dolgoznak a fővárosban, mint más megyékben. Ez a két tényező pedig azt eredményezi, hogy az országos átlagkereset kifejezetten magas lesz.

Ez a minta a megyék fejlettségénél, az egy főre jutó GDP-ben is visszaköszön, hiszen ott is csak Budapest, és a nyugati régió haladja meg az átlagos fejlettséget, a többiek mélyen alatta vannak. Ha pedig jobban beleássuk magunkat az adatokba, akkor azt látjuk, hogy az iparilag fejlettebb, magasabb egy főre jutó GDP-t termelő régiókban az átlagkereset is nagyobb. Ahol kevés nemzetközi iparvállalat van, magasabb a mezőgazdaság aránya, ott alacsonyabbak a keresetek.

Ha a fenti grafikont kibővítjük a fővárossal is, akkor látható igazán, hogy mekkorák a valódi különbségek. Ebből az is látható, hogy az ipari cégeknél csak egy jobb dolog van, ha nagyobb a szolgáltató szektor aránya: Budapest kiemelkedő teljesítménye ugyanis döntően ennek köszönhető.

A fenti adatok a teljes munkaidőben alkalmazásban állók, kedvezmények nélküli nettó átlagkeresetét mutatták be. Ez persze nem jelenti azt, hogy a budapestiek annyival jobban is élnének, mint amennyivel többet keresnek. A fővárosban jellemzően számos esetben az árak is magasabbak. Természetesen nem a BigMac vagy a diszkontok árai különböznek, hiszen sok termék az egész országban ugyanannyiba kerül, de az ingatlanárakban hatalmas a különbség. Nagyon valószínű, hogy a fodrász, a parkolás, a lángos és más termékek ára is magasabb a fejlettebb megyékben. Regionális árszínvonal-adat nincs, hogy megállapítsuk, mekkorák a különbségek. Összességében azonban ahol magasabb a kereset, ott az emberek alapvetően jobban élnek, ha nem is annyival, mint amennyivel több a pénzük.

 

• bár
• kereset
• átlagkereset