A koronavírus hatására megmutatkozott az állami intézményekbe vetett bizalom nagyon alacsony szintje, sőt, maguknak az intézményeknek a rossz hatékonysága — idézi Jean Tirole Nobel-díjas közgazdász a Royal Economic Society webináriumán elhangzott szavait a Növekedés.hu.

Jean Tirole szerint a megnövekedett állami szerepvállalás elkerülhetetlenül az adósságszintek emelkedését hozza, jó esetben a pozitív elsődleges fizetési mérlegből és a tartalékokból tudnak majd költekezni, de sok esetben — például Dél-Európában — nem tud majd helytállni az állam a megemelkedett kiadásokért. Megoldásként szóba jöhet a monetizáció, ami azonban az infláció emelkedésének kockázatát hordozza, de több országban bevezethetnek szolidaritási adókat a magas jövedelműek számára, az euróövezetben pedig lehetőségként felmerült a közös eurókötvény vagy koronakötvény kibocsátása.

A Toulouse School of Economics vezetője úgy fogalmazott, hogy a vírus hatására nőhet a társadalmi szolidaritás, annak ellenére, hogy az Európai Unióban elsősorban a nemzeti megoldások kerültek előtérbe. Tirole előadásában kiemelte, hogy a vírusjárvány nyomán kialakult helyzet megmutatta az állami intézmények alacsony hatékonyságát is, mint mondta, nem a nemzetközi együttműködés bukott meg, hanem a nemzeti intézményekbe vetett bizalom csorbult.

Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi visszaesés a 2008-as válsághoz képest mélyebb lesz, akkor ugyanis elsősorban a pénzügyi intézmények kerültek bajba, most azonban a fogyasztás drasztikus zuhanása miatt jóval több állami beruházásra lesz szükség. Az esemény másik előadója, Daron Acemoglu török származású amerikai közgazdászprofesszor (MIT) előadásában kiemelte, hogy az elmúlt 90 év legsúlyosabb gazdasági megrázkódtatása előtt állunk, ami elkerülhetetlenül politikai változásokat is hoz majd.

 

• gazdaság
• koronavírus
• szolidaritási adó