És a különbségek nemcsak annyiban merülnek ki, hogy bő 10 évvel ezelőtt pénzügyi válság alakult ki a világban, míg idén egy egészségügyi válsághelyzet vezetett társadalmi és gazdasági, pénzügyi problémákhoz. A mostani intézkedések mélysége kapcsán van vita, de az tény, hogy - merítve a 2008-as válság tanulságaiból - hamarabb születtek meg és komplexebbek voltak a mentőcsomagok. Természetesen nem lehet kihagyni az elemzésből a politikai tényezőt: míg 12 évvel ezelőtt a válság elsöpörte a már előtte is hitelességi problémákkal küzdő Gyurcsány-kormányt, amely 2009 tavaszán le is mondott, a helyükre érkező Bajnai-kormány pedig szakértői testületként eleve korlátozott mandátummal rendelkezett, az Orbán-kormány politikai bázisának stabilitása felől nem lehet kétség. Ez megkönnyíti az intézkedések végrehajtását, de mint jeleztük cikkünkben, a száraz gazdasági adatok azt mutatják, hogy ez sem elég a mélypont elkerülésére. Most ráadásul egy olyan tényező nehezíti a helyzet kezelését, ami 2008 után nem akadályozta a kormányokat: csak egy tudományos eredmény, a vakcina kifejlesztése tehet pontot a válság végére. A kormányok most tehát e tekintetben ki vannak szolgáltatva, döntéseik korlátozott hatósugarúak tudnak csak lenni. A járvány és így a válság második hullámát éljük, a jövőt pedig nagyban meg fogja határozni, hogy milyen mértékű kockázatokat vállalnak be a kormányok - köztük az Orbán-kormány is - annak érdekében, hogy a gazdaság újbóli leállítását elkerüljék - miközben igazából ők is sodródnak az árral.

• gazdaság
• recesszió
• pénzügy
• válság