Ki emlékszik már rá, alig egy évtizede történt, hogy a Magyar Nemzeti Bank tetemes nyereséget könyvelhetett el, ami szakmai források szerint a forint gyengítéséből és a devizatartalék értékesítéséből származhatott. Az így keletkezett hatalmas összeget, 266,4 milliárd forintot, abszolút újításként, az MNB által létrehozott hat alapítványba tették, ezzel egycsapásra „elvesztette közpénz jellegét”. Megszűnt a nyilvánosság kö-
telezettsége – később az Alkotmánybíróság másként döntött –, és a közjó szolgálatának jegyében műkincseket és legfőképpen ingatlanokat vásároltak belőle. Szakértő elemzésből tudható, hogy 2014-től két évig folytatódott ez a furcsa gyakorlat, majd sajátos átváltozáson ment át az alapítványi rendszer. Tavaly ilyentájt adták hírül, hogy az egyik alapítvány, a tulajdonában lévő befektetési alapkezelő – leányvállalata révén – éppen nyugati luxusingatlanok bevásárlását tervezi, miközben, ezzel egyidőben az MNB előre figyelmeztetett: sokba kerül majd a forint megmentése! És így is lett, 2023-ban 1760 milliárd veszteséget könyvelt el a jegybank a forint árfolyamának megmentésére tett lépések, a csillagászati kamatszintek miatt.
A veszteséget természetesen a költségvetésből pótolják. Vagyis, továbbra is mi fizetjük meg adó, illeték, járulék, ésatöbbi formában, ugyanúgy, mint az Európa-rekord inflációval tettük, tesszük. Magyar metamorfózis: a veszteség visszanyerte közpénz jellegét.