A Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok Találkozóját tartották meg nemrég Szegeden, és a telex.hu nagyszerű írást közölt róla. Martin Chalfie amerikai neurobiológus, a Columbia Egyetem professzora tartott előadást az alapkutatások jelentőségéről, és azt is elmesélte, hogyan kapott Simomura Oszamuval megosztott kémiai Nobel-díjat a zölden fluoreszkáló fehérje (GFP) és felhasználási területeinek felfedezéséért. A legnagyobb tudományos felfedezések általában váratlan irányból jönnek, ezért fontos, hogy el tudjuk engedni feltételezéseinket és nyitottan gondolkodjunk. Enrico Fermi fizikust idézte: „Ha az eredmény megerősíti a hipotézist, egy mérést végeztél. Ha ellentmond a hipotézisnek, akkor felfedezést tettél.” A tudós elárulta, maga is egy véletlennek köszönheti a kémiai Nobel-díját. Egy zöld fényt kibocsátó medúzafajt tanulmányoztak, ennek magyarázatát keresték. Kollégája egy nap a késő estig tartó kísérletezés végén ismét konstatálta, kudarcot vallott. Kint sötét volt, már csak haza akart menni vacsorázni. Fogta az egész felszerelést, a mosogatóba dobta, lekapcsolta a villanyt, de még egyszer visszanézett. És a mosogató, amiben a tengervíz volt, kéken világított!
A zölddé változásról egy lábjegyzet született, a többi tudománytörténelem. Olvassanak és legyenek nyitottak, adják meg a tévedés és gondolkodás jogát maguknak és másoknak is. Ezt a gondolatot csomagolom karácsonyi papírba, szép ünnepet kívánok!