2030-ra behálózzák Európát a hidrogénvezetékek
A világban ma már közel 5000 kilométernyi hidrogénvezeték működik.
Azokban az esetekben, amikor a hidrogén szállítása elkerülhetetlen, azt elsősorban szárazföldi hidrogénvezetékek segítségével érdemes megtenni, hiszen fajlagosan nézve ez a legolcsóbb szállítási mód. A hidrogéninfrastruktúra kiépítéséhez kapcsolódó kérdésekkel már több korábbi cikkünkben is foglalkoztunk, ezért úgy gondoltuk, hogy a Rystad Energy elemzésének segítségével érdemes lenne egy rövid, de átfogó képet adni az Európában várható fejlesztésekről.
A csővezetékeket már most is használják az ipar (például petrolkémiai üzemek) ellátására. Ahogy a kínálat bővül, és a megújuló energiában gazdagabb területek bekapcsolódnak a főbb felvevőpiacok ellátásába, úgy lesz egyre nagyobb szükség a csővezetékekre, amelyeket a költséghatékonyság érdekében a korábban alkalmazott megoldásokhoz képest
nagyobb átmérővel építenek meg, és nagyobb nyomás alatt üzemeltetnek.
A világban ma már közel 5000 kilométernyi hidrogénvezeték működik, amelynek több mint 90%-a Európában és Észak-Amerikában található. A Rystad Energy becslései szerint a világon mintegy 91 csővezeték-projekt van tervezés alatt, amelyek összesen 30.300 kilométert tesznek ki, és 2035-re meg is valósulhatnak.
Európa élen jár a zöldhidrogén előállítására és importjára irányuló fejlesztésekben, ami magában foglalja a hidrogéninfrastruktúra kiépítését is. A Rystad Energy kutatása szerint Spanyolország, Franciaország és Németország azon országok közé tartozik, amelyek elkötelezték magukat a határokon átnyúló csővezetékek kiépítése mellett, de a kiterjedt gázhálózattal rendelkező Egyesült Királyság is viszonylag jó helyzetben van ahhoz, hogy a földgázról hidrogénre váltson.
A hidrogén az EU 2020-as hidrogénstratégiájában lefektetett szén-dioxid-mentesítés egyik alappillére, és a „Fit for 55″ csomaggal lendületet kapott a bevezetése. A hidrogén központi szerepet játszik az orosz fosszilis energiahordozók importjának fokozatos megszüntetésére irányuló REPowerEU tervben is, amelynek célja, hogy az Unió 2030-ig 10 millió tonna megújuló hidrogént állítson elő, és ugyanebben az időszakban további 10 millió tonna hidrogént importáljon. Figyelembe véve az EU-ban megvalósítani tervezett zöldhidrogén-projekteket, jelenleg 7,9 millió tonna helyi termelésnél tartunk, ezen túlmenően Európa többi részén (Egyesült Királyság, Norvégia) további 1 millió tonnás éves termelés beindulása várható.
A hidrogén tagállamok közötti szállítása céljából kiépítendő európai hidrogén gerinchálózatnak (EHB) a tervek szerint 2030-ra 28.000 km, 2040-re pedig 53.000 km hosszúságot kell elérnie. Jelenleg a 2030-ra ígért, dedikált hidrogénvezetékek 23.365 km-t tesznek ki, ami a 2030-as cél 83%-át jelenti.
A nemrégiben bejelentett, 455 km hosszúságú H2Med Barcelona-Marseille tenger alatti hidrogénvezeték mintegy 2,5 milliárd euróból fog megvalósulni, és egy Franciaországban megépítendő szakasz segítségével egészen Németországig szállíthatja majd a spanyol zöldhidrogént. Négy hálózatüzemeltető – a spanyol Enagas, a portugál REN, valamint a francia GRT és Terega páros – jelenleg műszaki tanulmányokat készít, lehetséges nyomvonalakat vizsgál és költségbecsléseket végez.
(Bővebben a villanyauto.hu oldalon olvashatnak.)
