A top tízben van Dánia, Svédország, Norvégia és Izland is. Éppen ezért most két részben megnézzük, mitől olyan jó a top tíz országaiban, az első rész az északiaké.

Sok mindent tudunk az északi országokról, a Hygge/Lagom és tsai nálunk is hódítanak, az viszont meglepő, hogy a zsinórban ötödször győztes Finnország nem kis részben a kiváló oktatási rendszerének köszönheti a győzelmeit. A tanárok általános megbecsülésnek örvendenek, mesterdiplomát kell szerezniük, a képzésüket az állam állja, az oktatási rendszer pedig a tesztelés helyett sokkal inkább a tudás gyakorlatias megszerzésére és az egyenlő esélyek biztosítására összpontosít.

Dánia szinte minden kategóriában kiválóan szerepelt (várható élettartam, szociális háló), de az igazi specialitása a megújuló energiák felkarolása. Ugyanakkor Koppenhágában saját boldogságkutató intézet is működik, ami szintén nem mellékes szempont a sikerhez.

Izland sikerében meglepő módon az ország 2007-es pénzügyi összeomlása is szerepet játszik: nagyon sokan érzik azóta, hogy ha beüt a baj, számíthatnak a többiekre. Reykjavíkban mostanában rengeteg az amerikai turista, ezzel együtt a helyiek bármikor elmenekülhetnek a városból egy másik bolygónak tűnő vidékre.

Az északi országok közül Svédországot sújtotta legjobban a Covid-járvány, le is csúszott a boldogságlista 6. helyéről a 7.-re. A GDP továbbra is magas, ezt pedig meglehetősen nagyvonalúan használják Svédországban: egy pár tagjai 16 hónap fizetett szabadságot kapnak összesen, amikor gyerekük születik.

Norvégiában az állami jóléti rendszert kiegészíti a felelős gazdálkodás a természeti erőforrásokkal, na meg persze az erős gazdaság is segít. Jellemző itt is a skandinávok egyenlőségre törekvése, kormányba vetett bizalma, általános jóléte, ha viszont valami speciálisan norvégot emelnénk ki, valami ilyesmi lenne: kevesen szegényednek el, sokan vesznek elektromos autót.

 

• Norvégia
• Izland
• Svédország
• boldogság