A sármelléki fiatalember örömmel végzi a munkáját. Végzettségére nézve ugyan informatikus, de egy idő után körvonalazódott benne a felismerés, hogy jobban szeretné a természetben tölteni az életét, mint a számítógép képernyője előtt görnyedve.
Csaknem 10 esztendeje vagyunk kistermelők Sármelléken. Mostanában egyre gyakoribb, hogy egészen más szakmáról váltanak gazdálkodásra az emberek. Velem is ez történt. Informatikusnak tanultam, de utána 180 fokos fordulat következett. Még a tanulmányaim közben elvégeztem az OKJ-s aranykalászos gazda tanfolyamot. Azonkívül manapság már szinte minden felsőfokú szakanyag könnyen elérhető, így akinek ambíciója van, könnyen képezheti magát.

Tihanyi Gergely: a megtermelt gyümölcsök többségét feldolgozzuk, kistermelőként nehéz máshogy boldogulni

Hogyan és milyen megfontolásból vágtak bele ebbe a vállalkozásba?
– Felmenőim többsége fő vagy kiegészítő tevékenységként mindig is foglalkozott mezőgazdasággal, vagyis ez valószínűleg egyféle genetikai kódolás is. Nélkülözhetetlen hozzá a körülöttünk lévő természet szeretete és tisztelete. Már gyermekkoromban is láttam Sármelléken, hogy a szüleim, nagyszüleim miként kertészkednek, hogyan gondozzák a gyümölcsöst és a szőlőt. Igyekeztek velem is megszerettetni és bevonni a munkába – de csak annyira, hogy el ne menjen tőle a kedvem végleg. Úgyhogy meg is maradt bennem ennek a tevékenységnek a szeretete.

Nem sokkal múltam 20 éves, amikor nagyszüleim segítségével sikerült megvásárolni a család egykori szőlőbirtokának egy részét, így hobbiként saját kis szőlőm és gyümölcsösöm lett.
Amíg más irányú tanulmányaimat folytattam, nagyszüleim egyre idősödtek. Egy idő után már nem tudták a saját területüket művelni, ezért szántóföldjük egy részét bérbe adták. Nem volt nagy terület, így az érte kapott bérleti díj csak jelképes volt. Ezért mondtam nekik, hogy inkább én hasznosítanám azt a területet. Oda telepítettem az első ültetvényt, amivel őstermelő lett belőlem. Ekkor már a szakmámban dolgoztam, de szép lassan körvonalazódott bennem a felismerés, hogy jobban szeretném a természetben tölteni az életemet, mint a számítógép képernyője előtt görnyedve.

A munkámmal keresett pénzből megvásároltam a szomszédos területeket, hogy bővítsem a gyümölcsöst.
A telepítésében és a gondozásában sok segítséget kaptam a családomtól. Még most is sokat segítenek, pedig pár év után ez vált a főállásommá, mert a kettő együtt már nem ment. Édesapámmal együtt műveljük a területet.

Mi mindent termelnek és mennyit?

– Jelenleg majdnem 2 hektáron gazdálkodunk, legnagyobbrészt bogyósgyümölcsöket termesztünk. Azonkívül sok gyümölcsfa is található az ültetvényben, köztük ősi magyar gyümölcsfajták, illetve méltatlanul elfeledett vagy mellőzött vadgyümölcsök is, például csipkebogyó és húsos som.

A gyümölcstermesztés rengeteg munkát és odafigyelést igényel.
Nagy rizikót jelent az éghajlatváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárás és az egyre több új kártevő. Ennek ellenére igyekszünk vegyszerek nélkül termeszteni a gyümölcseinket, ami még több munkát és odafigyelést követel tőlünk. A megtermelt gyümölcsök többségét feldolgozzuk. Kistermelőként nehéz máshogy boldogulni. Viszont így egyszerre kell figyelnünk a termesztésre, a feldolgozásra, az értékesítésre – és a papírmunkára. Ez a rengeteg elfoglaltság rengeteg lemondással is jár.

Úgy látom, a fekete berkenye a „fő” gyümölcsük. Mit kell róla tudni?

– Igen, azt termesztjük a legnagyobb területen. Még akkor esett erre a gyümölcsre a választásom, amikor azt kerestem, hogy mit is lehetne telepíteni az első területemre. Nem volt egyszerű zöld ágra vergődni vele, mert szinte senki sem ismerte, még az országban sem nagyon ismerték. Azért megpróbáltam összegyűjteni a róla fellelhető szakirodalmat, majd csak beszereztem a csemetéket. Most már sokkal jobb a helyzet, többen ismerik, és jó pár másik ültetvényt létesítettek azóta.

A fekete berkenye, más néven arónia egészségtámogató összetevőivel kapcsolatban először is meg kell megemlíteni az A-, C-, E-, K- és P-vitaminokat, valamint a teljes B-vitamin-csoportot.
Az ásványi anyagok és nyomelemek közül jelentős mennyiségű kalciumot, magnéziumot, káliumot, cinket és vasat tartamaz. A Magyarországon termeszthető gyümölcsök közül ennek a legnagyobb az antioxidáns-tartalma. Számos gyógyhatását nyilvántartják, én a vércukorszint- és a gyulladáscsökkentő tulajdonságát tartom külön kiemelendőnek közülük.

Egyáltalán, mit kell tudni a berkenyefélékről?

– A fekete berkenye nem őshonos Magyarországon, de sikeresen termeszthető, és számos másik berkenyefajta megtalálható hazánkban. A nemzetség tudományos neve a „fanyar” jelentésű kelta „sor” szóból eredeztethető, ami a termés ízére utal. Az arab sorbet vagy sherbet, ami a gyümölcsből készített italra utal, szintén ebből a szótőből származik.

A legismertebbek közülük talán a svéd berkenye, a lisztes berkenye, a madárberkenye, a barkócaberkenye és a kerti berkenye.
Pár évtizeddel ezelőtt még a szőlőhegyek jellemző fája volt, de azoknak, sajnos, csak néhány hírmondója maradt mára. Hatalmasra növő és hosszú életet megérő fájának gyümölcsét előszeretettel fogyasztották az emberek és az állatok egyaránt. A legtöbb berkenyeféléből, így a fekete berkenyéből is kiváló zamatú pálinka készíthető.

Miként zajlik és mennyi időt vesz igénybe a feldolgozása? Honnan vannak a receptek?

– A legtöbb gyümölcsünket a szüret után azonnal, frissen feldolgozzuk. Szinte mindegyik bogyós különböző gépet vagy eljárást igényel. A legnagyobb kihívás talán a csipkebogyóé, de aki kóstolt már belőle készített lekvárt, az tudja, hogy megéri a fáradozást. Vannak régi családi receptjeink, amik évtizedek óta beváltak, de igyekszünk újakat kipróbálni, és kísérletezünk is.

Termékeink vegyszermentes gyümölcsökből készülnek, tartósítószert sem tartalmaznak.Többségük cukor vagy más édesítőszer hozzáadása nélkül készül, de azért találhatóak a kínálatunkban kevés hozzáadott cukrot tartalmazó, de még mindig nagy gyümölcstartalmú, különleges minőségű lekvárok és szörpök is. Már a gyümölcsfajták kiválasztásakor arra törekedtünk, hogy eredményesen lehessen termeszteni őket vegyszer nélkül is, valamint hogy pozitív hatással legyenek az egészségre.

Mennyire keresik az emberek a készítményeiket?

– Szerintem sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a betegségek megelőzésére, aminek fontos része az egészséges élelmiszerek fogyasztása. Úgy tapasztalom, hogy egyre többen keresik az ilyen termékeket, azonban lassúnak tartom a változást. Van még hova fejlődni, de bizakodóak vagyunk. Igyekszünk mindenki számára elérhető áron kínálni termékeinket, hogy az ár ne jelentsen akadályt azoknak, akik így is tenni szeretnének az egészségükért – és akkor se, ha kulináris élvezeteket keresnek.

 

 

• Tihanyi Gergely
• kistermelő
• gyümölcstermelő