A Kacsa rokona
Három csavarral rögzített vékonyka kerekeiről hamar kiderül, hogy a Méhari valójában a Kacsa közeli rokona.
Louis de Funès tette világszerte ismertté a Citroën Méharit, mely egy végtelenül egyszerű autó lehető legszerényebb kivitele, mégis töményen sugározza magából a francia Riviéra gondtalan hangulatát.
1968 májusában dobták piacra a franciák a Méharit, mely nevét egy gyorsan futó dromedár után kapta. Ez a fajta nemcsak közlekedésre, hanem versenyre is alkalmas, de utóbbi nem igazán jellemző a Citroën haszongépjárművére vagy felhasználástól függően strandautójára.
Alapjaiban a 2CV technikájára épül, de már több ponton inkább a frissebb Dyane és Ami modellekhez kapcsolódik. Valamivel több mint 600 köbcentis, léghűtéses, kéthengeres bokszermotorja egyértelműen jelzi a kapcsolatot, de a végtelenül puha futóműve is, melynek ebben az esetben nem a szántóföldek bukkanóival kell megbirkóznia, hanem a tengerparti homokkal.
Roland de la Poype gróf tervezte ABS műanyagból, ami könnyű és nem rozsdásodik, továbbá az egész autót könnyen takaríthatóvá teszi. Nincs benne szőnyeg és az üléskárpitoknak sem árt, ha slaggal locsolják. Még az Azur kivitel kékkel díszített fehér üléseire is bátran helyet lehet foglalni vizes fürdőruhában.
Ebben az esetben kibontva akrilnitril-butadién-sztirolt takar az ABS rövidítés, mely egy ütésálló képességgel, nagy keménységgel és szilárdsággal, valamint jó hőállósággal rendelkező műanyag.
