A kínai galagonya
Jót tesz a lépnek és a gyomornak, javítja az emésztést és az étvágyat.
Egyre többen keresik a gyógyhatású gyümölcsöket, amelyek fontos táplálkozási kiegészítők. Megjelent a hazai termesztésben a homoktövis, a fekete berkenye, az utóbbi évtizedekben nagy területen telepített bodza, vagy éppen a viszonylag új goji bogyó is gyógyhatású növényként. A kínai galagonya itthon még alig ismert, noha alternatív gyümölcskultúraként hazánkban szinte mindenütt megél.
A kínai galagonyát (Crataegus pinnatifida var. major) régóta termesztik és használják a kínai táplálkozásban és a hagyományos gyógyászatban. Hatóanyagai azonosak a nálunk is honos, de apró, lisztes gyümölcsű galagonyáéhoz, amelynek szárított virágát teákban magas vérnyomás kezelésére, a szív vérellátásának támogatására javasolják.
A hagyományos kínai gyógyászatban a galagonyát igen sokféle betegségre ajánlják: hasonlóképpen mint nálunk, a keringés, a szív támogatására, az egyes szervek vérellátásának javítására és az ellenálló képesség erősítésére használják.
Jót tesz a lépnek és a gyomornak, javítja az emésztést és az étvágyat. Hazai vizsgálatok szerint a gyümölcsöknek magas a C-vitamin- és pektintartalma, gyógyhatását a nagy mennyiségben megtalálható procianidin-származékoknak és antioxidáns flavonoidoknak tulajdonítják, amelyek javítják a vérkeringést, a szív vérellátását, segítenek fenntartani az erek egészségét, s ezáltal a vérnyomás szabályozásában is fontos szerepet játszanak. Az antioxidánsok védik a szervezetet a káros oxidatív hatásoktól. Hatásos lehet a sokakat érintő káros koleszterinszint kezelésében, természetes hatóanyagaival csökkentve a vér koleszterinszintjét.
A hazai galagonyafajokkal szemben a nagy gyümölcsű kínai galagonyák könnyen termeszthetők, jól alkalmazkodnak a hazai talaj- és éghajlati viszonyokhoz.
Legnagyobb előnyük, hogy a hajtásrendszerük nem tövises, nagyok (25-35 mm) a gyümölcseik, gazdagon virágzanak és bőven teremnek. Májusban virágoznak, szeptember-októberben érlelik a termésüket. Az alapfaj áltermése eléri a 10-12 milliméteres méretet, arborétumokban megtalálható, sőt díszváltozatot is szelektáltak belőle, ami Tahi néven van forgalomban, de a gyümölcse meg sem közelíti a kínaiakét.
A nagy gyümölcsű kínai galagonya 3-4 méter magasra növő törzses fácskát nevel, leginkább sudaras vagy orsó koronát lehet ajánlani hozzá, de bokorrá is nevelhető. Egybibés galagonyára vagy cseregalagonyára oltva, szemezve készíthető belőle oltvány, ami korán, a második-harmadik évben fordul termőre. Ma már több évtizedes tapasztalataink alapján tudjuk, hogy 5-10 kilogramm gyümölcsöt is képes teremni fánként.
A gyümölcs feldolgozási lehetőségei igen változatosak. A kínai gasztronómiában gyümölcsös szeletek vagy tekercsek készítésére használják, emellett a galagonyával készült rizskása és leves is csodás gyógyító étel. Talán a legegyszerűbb kompótként befőzni, erre a célra érdemes eltávolítani a gyümölcsből az 5 magot. A kompót érdekes, kissé fanyar ízű, vadhúsokhoz, szárnyasokhoz kiváló, akár köretként is ajánlható. Nálunk a család kedvence a galagonyasajt, feleségem titkos receptje szerint készül. Terápiás céllal kockákra vágva naponta fogyasztandó. Készülhet belőle galagonyalekvár, hasonló eljárással, kevesebb cukorral, így hígabb az állaga.
A gyümölcs hűtőben 2-3 hónapig is eltartható nyersen. Szárított, aszalt gyümölcsként szintén könnyen tárolható, így leginkább tea, teakeverék formájában hasznosítható. Erre a célra az apróbb gyümölcsök is jól használhatók.
A fajták közül a legnagyobb gyümölcsű (30-35 mm) a Korall, amely korallpiros gyümölcsszíne miatt kapta a nevét. Ez érik a legkorábban, már október elején szépen színesedik. Két-három héttel későbbi érésű a Bíbor fajtánk, 28-30 milliméter körüli gyümölcsmérettel, illetve a Karmazsin, amelynek a gyümölcshúsa is antociános színeződésű, és 25-28 milliméteres. A fák szépen díszítenek házikertben is, virágaik nagyok, habár illatuk nem kellemes. Kártevője alig van, egyedül a körterozsda jelenik meg rajta, amit biotermesztésben is engedélyezett réztartalmú készítményekkel távol lehet tartani. Meggyőződésem, hogy házikertekben feltétlen helye volna a fajtáknak, nagy, fényes sötétzöld leveleik, fehér virágzatuk, valamint a látványos gyümölcsberakódás és az őszi lombszín egész évben dísze lehet a kertnek. Az egészséges gyümölcstermékeket előállító kistermelőknek pedig kifejezetten ajánlani lehet a termesztését.