A kritikus 18 fok – a fűtetlen szoba következményei
„Első hallásra elviselhetőnek hangzik, de ez egy igazi fiziológiai kihívás.”
Laboratóriumi körülmények között vállalta, hogy részt vesz egy „hidegkísérletben” a BBC riportere, és beült egy tíz fokra hűtött fülkébe. Ez az az átlagos hőmérséklet, amelyben azok élnek, akik nem engedhetik meg maguknak a fűtést. Első hallásra enyhének tűnik, a fagypont közelében sincs, és semmiképpen sem nevezhető sarkvidéki klímának. A szervezetet talán nem terheli meg, de James Gallagher elismerte, hogy tévedett.
„Első hallásra elviselhetőnek hangzik, de ez egy igazi fiziológiai kihívás” – figyelmeztetett a Dél-walesi Egyetem professzora. Damian Bailey laboratóriumában igazolta, hogy miért válhat végzetessé még a látszólag langyos hőmérséklet is. A tízfokos hőmérséklet ugyanis alaposan megviseli a szívet, a tüdőt és az agyat.
A környezeti kamrában, egy légmentesen lezárt helyiségben a tudósok pontosan be tudják állítani a hőmérsékletet, a páratartalmat és az oxigénszintet. A kísérletet a szinte tökéletes 21 fokon kezdték, majd fokozatosan hűtötték a levegőt, miközben az emberi szervezet reagálását mérték. Ehhez a kísérlet alanyára megannyi monitort csatlakoztattak, amelyek folyamatosan ellenőrizték a testhőmérsékletet, a szívritmust és a vérnyomást. Egy fejhallgató az agy véráramát figyelte, az ultrahang a nyaki verőereket, egy méretes cső pedig a kilélegzett levegőt elemezte.
Miután beindították a ventilátorokat, fokozatosan hűlt a kamra. Az agy ilyenkor „kóstolgatja” a vért, észleli a meleg csökkenését, ezért jeleket küld a test többi részének. A célja, hogy megőrizze a test magjának – vagyis a legfontosabb szerveknek: a szívnek és a májnak – 37 fokos melegét.
A 18 fok a töréspont
Mire a kamra hőmérséklete 18 fokra csökkent, megszűnt az izzadás. A szőrszálak ilyenkor már ágaskodnak, hogy fokozzák a szigetelést. A tudomány szerint a 18 fok a fordulópont. A test minden erejével azon fáradozik, hogy megvédje a maghőmérsékletet – magyarázta a professzor. Az ujjak kifehérednek és hidegnek tűnnek, mert a kézben lévő erek elzáródnak. Így takarékoskodnak a meleg vérrel, amit a kritikus szervek számára tartanak fenn.
A folyamat gyorsabb a nők esetében.
„A nők alapból érzékenyebbek a hidegre. Az ösztrogén miatt végtagjaik erei nagyobb valószínűséggel szűkülnek össze, és ettől jobban fáznak” – magyarázta dr. Clare Eglin, a Portsmouthi Egyetem kutatója. Az első borzongás 11,5 foknál jelentkezik, amikor az izmok remegni kezdenek, hogy hőt termeljenek. A tíz fok kényelmetlen, de még elviselhető – rövid távon. „A test tíz fokon is nagyon keményen dolgozik” – mondta Bailey professzor. Az agy vérellátása megváltozik, a gondolkodás pedig lelassul. A kísérletben használt alakválogatós játék befejezése tovább tartott, mint a 21 fokos szobában. Ilyen hőmérsékleten „kevesebb vér, oxigén és glükóz jut az agyba”. Következésképpen negatív hatással van a szellemi tornára” – magyarázta a professzor.
A TEST ARRA TÖREKSZIK, HOGY STABILAN TARTSA A TESTMAGHŐMÉRSÉKLETET. EHHEZ FOKOZOTT ERŐT FEJT KI. INTENZÍVEBBEN PUMPÁLJA SZÉT A MELEG VÉRT A TESTBEN, A SZÍVVERÉS FELGYORSUL, A VÉRNYOMÁS PEDIG MEGUGRIK.
„A növekvő vérnyomás a stroke és a szívroham kockázati tényezője” – figyelmeztet Bailey. A vér „sziruposodik”, ami szintén fokozza a veszélyes elzáródás kockázatát. Ezért gyakoribbak télen a szívrohamok és a stroke-ok.
A hideg a vírusoknak kedvez
„A bizonyítékok egyértelműen igazolják, hogy a hideg végzetesebb, mint a meleg. Több a fagy, mint a hőguta okozta haláleset” – ismertette a gyászos statisztikát a szakértő. A hideg ráadásul számos, a téli hónapokban virágzó fertőzésnek, például az influenzának is kedvez. A fertőzés okozta tüdőgyulladás hideg időjárásban gyakoribb.
A VÍRUSOK KÖNNYEBBEN TERJEDNEK, MERT NAGYOBB VALÓSZÍNŰSÉGGEL TALÁLKOZUNK VELÜK ZÁRT HELYISÉGEKBEN, AHOL NINCS FRISS LEVEGŐ, AMI SZÉTFÚJNÁ ŐKET.
A hideg emellett megkönnyíti a vírusok számára a testen kívüli túlélést, mert a hűvös, szárazabb levegő kevesebb víruslekötő nedvességet tartalmaz. A száraz levegőben a vírusok nagyobb távolságokat tesznek meg – mondta vizsgálatairól a Yale Egyetem immunbiológusa. Kísérletei igazolták, hogy a hideg levegő belélegzése befolyásolja az orr immunrendszerének működését. „Alacsonyabb hőmérsékleten az immunválasz kevésbé aktív, és ez lehetővé teheti, hogy a vírus jobban terjedjen az orrban” – magyarázta Akiko Iwasaki.
Az ellenszer
Egy eszményi világban mindenki legalább 18 fokra fűtené a helyiséget. Ha ez nem lehetséges, akkor Bailey professzor szerint „egy hegymászó expedícióra” kell felkészülni. Ehhez jó szigetelést biztosító, például gyapjúból készült ruha szükséges. A végtagok védelme fontosabb a fejnél, azaz a kesztyű és a meleg zokni lényegesebb a sapkánál. Az étrendben magasabb szénhidráttartalmúra kell átváltani. Végezetül mozgással kell magasabb testhőt termelni, egyszóval káros a napot mozdulatlan tévézéssel tölteni – írta az index.
