A magyar zsidó konyha nem csak a sóletről, a maceszről és a flódniról szólt
Hétköznap a zsidók a keresztény konyha kóserségre adaptálható receptjeit használták.
A Filéző podcast eheti vendége a New Yorkban élő Körner András, aki az elmúlt két évtizedben számos könyvet írt az 1944 előtti, magyarországi zsidó konyháról (ezek magyarul is megjelentek, legfrissebben a Jó lesz a bólesz című gasztrotörténeti tanulmánykötet). Körner a 60-as években emigrált Németországba, majd Amerikába, ahol évtizedekig építészként dolgozott. Nyugdíjba vonulása után került a kezébe dédnagymamája kézzel írt szakácskönyve, amelynek nyomán beleásta magát a témába, és az étkezési szokások, valamint az életmódtörténet elkötelezett kutatójává vált.
Hétköznapok konyhája
Ha az emberek azt hallják, hogy zsidó konyha, egyből eszükbe jut a maceszgombóc leves, a sólet, a flódni, de ezek mind ünnepi ételek voltak. Hétköznap a zsidók – még a vallásosak is – lényegében a keresztény konyhának a kóserségre adaptálható receptjeit szolgálták föl, kicsit alakítva a fűszerezésen és az ízvilágon is.
Az édes és a sós
A középkorban egészen sokáig az számított jó és finom ételnek, amiben minden íz együtt volt: többek között a sós és az édes. Ezt a 16. században a franciák szépen elválasztották, és onnantól nagyon ritkán tálalnak sóst édessel. De bizonyos peremkultúrák, például az archaikus vonásokat is megőrző zsidó kultúra jobban továbbvitték ezt, és elég sok ilyen étel van, ahol a két íz megfér egymással.
Szakácskönyvek virágzása
A 19. században Magyarországon olyan sok zsidó szakácskönyv jelent meg, amihez csak Anglia és Németország mérhető. Nagyságrendileg több mint Franciaországban, Amerikában vagy az Orosz Birodalomban, ahol pedig a világon messze a legnagyobb zsidó lakosság élt.
A vágyakat tükrözi
Egy szakácskönyv nem feltétlenül egy közösség tényleges étkezési szokásait tükrözi, de legalább ennyire a vágyaikat és társadalmi ambícióikat is. A korai zsidó szakácskönyvek célközönségének márpedig az volt a vágya, hogy olyan elegáns ételekkel legyen tele, mint a keresztény középosztálynál. És emiatt távol akarták tartani magukat a hagyományos zsidó ételektől – annak dacára, hogy tartották a vallást és a kóserséget –, mert ezt elavult, régi kultúrához tartozónak vélték.
.jpg)
