Március utolsó hétvégéjén sokan felsóhajtanak, hogy végre itt az óraállítás. Igaz, egy órával kevesebbet alhatunk, viszont utána több ideig lesz világos esténként. Egy neurológus szerint orvosi bizonyítékok támasztják alá, hogy miért rosszabb ez a váltás, mint az őszi.

Több felmérés is mutatta már, hogy az emberek többsége inkább a nyári időszámítás szerint élne, elsősorban azért, mert hosszabb ideig van világos, amitől teljesebbnek érzik a napot. A szakemberek véleménye azonban egy kissé más. Közéjük tartozik Beth Ann Mallow neurológus, gyermekgyógyász-professzor, a nashville-i Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának igazgatója, aki a The Conversation magazinban számolt be ellenérzéseiről. Több mint öt éven keresztül tanulmányozta az évi kétszeri óraállítás előnyeit és hátrányait, és arra jutott, hogy a márciusi „tavaszi előremenetelés” negatív egészségügyi következményekkel jár.

A két időeltolódás ugyanis nem egyenlő. A „normál idő” (amit az őszi átállítás hoz) jobban megközelíti a természetes fényt, délben vagy annak közelében süt a legjobban a Nap. Ezzel szemben a március végétől október végéig tartó nyári időszámításban reggel egy órával később lesz természetes fény, ami este egy órával tovább tart a természetesnél.

A reggeli fény – írja a professzor – elengedhetetlen a test természetes ritmusának beállításához: felébreszt, javítja az éberséget és a hangulatot. Bár a pontos okok, amelyek miatt a fény aktivál bennünket és jót tesz hangulatunknak, még nem ismertek, magyarázhatja ezt a fénynek a szervezet kortizol szintjének emelkedésére gyakorolt hatása. Ez a hormon modulálja ugyanis a stresszreakciót. A serdülők krónikusan alváshiányban szenvedhetnek az iskola, a sport és a társasági tevékenységek miatt. Sok gyerek reggel 8 óra körül kezdi el az iskolát, ami azt jelenti, hogy a nyári időszámítás idején sok fiatal koromsötétben kel fel és utazik, azaz nem történik meg ez a természetes keltés.

A nyári időszámítás legnagyobb előnyének azt tartják, hogy az évszaktól függően a késő délutáni vagy esti órákban plusz órát biztosít sportoláshoz, vásárláshoz, szabadtéri programokhoz. Azonban a csaknem nyolc hónapig tartó, késő esti fénynek való kitettségnek ára van. Ez a hosszabb esti fény késlelteti az agy melatonin hormonjának felszabadulását, az álmosságot elősegítő hormonét, ami összességében kevesebb alvást eredményez. A serdülők különösen ki vannak téve az alvásproblémáknak a hosszabb esti fény miatt.

A szakember azt is megemlíti, hogy a földrajz is befolyásolhatja, hogy a nyári időszámítás milyen hatással van az emberekre. Egy tanulmány kimutatta, hogy az időzóna nyugati peremén élő emberek, akik reggel később és késő estig kapnak világosságot, kevesebbet aludtak, mint az időzóna keleti szélén élő társaik. Ugyancsak ez a tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy a nyugati szélen élők körében magasabb volt az elhízás, a cukorbetegség, a szívbetegség és a mellrák aránya.

Más kutatások azt találták, hogy bizonyos más rákos megbetegedések aránya is magasabb volt az időzóna nyugati szélén.

A tudósok úgy vélik, hogy ezek az egészségügyi problémák a krónikus alváshiány és a „cirkadián eltérés” kombinációjából fakadhatnak. A cirkadián eltérés a biológiai ritmusunk és a külvilág közötti időbeli eltérésre utal. Más szóval, a napi munka, iskolai vagy alvási rutinok időzítése az órát veszi alapul, nem pedig a napkeltét és a napnyugtát.

 

https://hvg.hu/tudomany/20230312_nyari_idoszamitas_egeszsegugyi_kockazatai

• óraátállítás
• tavasz időszámítás
• egészség