A turisztikai támogatások közel 80 százalékát...
...kormánypárti önkormányzatok kapták.
A hazai turisztikai fejlesztéseket összefogó kormányzati ernyőprogram, a 2017-ben indult Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program célja az volt, hogy Magyarországot 2030-ig Közép-Európa turisztikai központjává emelje. Féltávnál az látható: a tíz legnagyobb összegű támogatást fideszes önkormányzat kapta, arról nem szólva, hogy a fideszes vezetésű megyei jogú városok összesen 14 milliárd 579 millió forint támogatásban részesültek, miközben az ellenzéki irányításúak közül csupán Bajának és Miskolcnak jutott egy 54 milliós, illetve egy 8 milliós finanszírozás.
2017 óta összesen 61 milliárd forint közpénzt osztott ki a Magyar Turisztikai Ügynökség alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt. 178 önkormányzatnak 454 turisztikai projekt megvalósítására. A 24.hu összesítése szerint ennek az összegnek 78,4 százalékát fideszes polgármesterek által vezetett települések kapták.
Közel 11 milliárd forint jutott olyan helyekre, melyeknek élén független polgármester áll. Az ellenzékinek nevezhető pártok, egyesületek által vezetett települések 2,2 milliárd forint támogatásban részesültek. (Ennek több mint a felét, 1,2 milliárd forintot a Nagyatádért Egyesület kapta.). Ez a teljes támogatási összeg 3,6 százaléka. Fontos megjegyezni, hogy összegzésünkben nem szerepelnek az önkormányzati cégek, a 310 oldalas támogatási dokumentumból az önkormányzatokra szűkítettük a vizsgálatot.
A támogatásokat
szálláshely-fejlesztésre,
infrastruktúra-fejlesztésre,
strandfejlesztésre,
illetve attrakciófejlesztésre osztották ki.
A pénz jelentős részére nem kiírt pályázat keretében lehetett jelentkezni, hanem egyedi, „ad hoc” döntések alapján ítélték oda a támogatásokat.
Felvetődhet az érv: logikus, hogy fideszes vezetésű települések kapják a támogatás nagy részét, hiszen a magyar települések kormánypártiak, ellenzéki alig akad. Elég azonban megnézni a megyeszékhelyeket, és máris láthatjuk, ott sem törekedtek a pártpolitikai szempont háttérbe szorítására. Többségben vannak ugyan a kormánypárti vezetésű megyei jogú városok, de a 23-ból 10-et ellenzékinek nevezhető polgármester vezet. A támogatások kiosztása azonban itt is nagyon egyoldalú.
Míg a fideszes vezetésű megyei jogú városok összesen 14 milliárd 579 millió forint támogatásban részesültek, addig az ellenzéki irányításúakból csupán Bajának és Miskolcnak jutott egy 54 milliós, illetve egy 8 milliós finanszírozás.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy az ellenzéki vezetésű megyei jogú városok egyáltalán pályáztak-e turisztikai pénzekre, esetleg egyszerűen csak kimaradtak a pénzosztásból, de október 5-én elküldött érdeklődésünkre csak Szombathelyről kaptunk választ. Az önkormányzattól azt írták, a szombathelyi Tourinform-irodának a felújítására pályáztak egyszer egy önkormányzati tulajdonú céggel, és 20 millió forintot meg is ítéltek nekik – igaz, a Tourinform-irodák felújítására pályázni lehetett, ezeket a pénzeket nem egyedi támogatások alapján ítélték oda. Ezen kívül azonban nem jelentkezett tenderre Szombathely.
A válasz alapján tehát az is elképzelhető, hogy ellenzéki városok már nem is szállnak be a versenybe: talán azért, mert úgy gondolják, úgysem kapnának állami támogatást a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá besorolt Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
Az is jól látszik, hogy minél nagyobb a támogatás, annál inkább jut el a közpénz a fideszes önkormányzatokhoz. Míg az ötmillió alatti összeggel támogatott projektekből csupán öt került kormánypárti vezetésű településhez, 26 pedig függetlenhez, addig a 150 millió és egymilliárd forint közötti támogatásoknál ez az arány 50-50 százalék, ám az egymilliárd feletti támogatásoknál ismét nagy Fidesz-dominancia látható.
A 76 egymilliárd feletti projektből 70 kormánypárti településen valósul meg, öt beruházás független vezetésű helyen realizálódik, és egyetlen ilyen fejlesztés jutott el ellenzéki irányítású helyre, Nagyatádra.
Még szembetűnőbb az aránytalanság, ha az első 10 legnagyobb turisztikai támogatást nézzük, itt ugyanis csak fideszes városokat találunk. A legtöbb közpénzt Balatonfüred kapta (7,8 milliárd forint), az északi parti várostól alig lemaradva Debrecen következik 7,5 milliárddal, míg a harmadik legnagyobb összeget Esztergom kasszírozta, 6,5 milliárdot. (A további sorrend: Csurgó: 2,9 milliárd, Tihany 2,8 milliárd, Balatonboglár 2,5 milliárd, Lenti 2,4 milliárd, Csorna 2,2 milliárd, Berettyóújfalu 2 milliárd.)
Ez a tíz fideszes önkormányzat összesen 37 milliárd forint állami segítséget kapott, ami egyben azt is jelenti, hogy ezek a települések kapták az összesen 178 önkormányzatnak kiosztott támogatás 60,6 százalékát.
A legtöbb projektet két balatoni, déli parti város, Balatonbolgár és Fonyód valósíthatja meg, előbbi 23-at, utóbbi 19-et. A dobogó harmadik helyén Balatonfüred áll 15 projekttel. Érdekes az is, hogy amíg Balatonfüred és Tihany összesen 10 milliárd feletti állami finanszírozást kapott, addig a Balaton-part legnépesebb és legnagyobb területű települése, Siófok csupán ennek az összegnek a töredékéhez, 148 millió forinthoz jutott. Nem fideszes a település polgármestere.
A harmadik legnagyobb állami támogatáshoz jutó Esztergomot is érdemes kiemelni, a település polgármestere, Hernádi Ádám ugyanis korábban egy éven át az MTÜ kabinetfőnökeként tevékenykedett, 2018 októbere és 2019 februárja között pedig igazgatósági tag volt a Kisfaludy 2030 Zrt.-nél, így ő biztosan tudja, hogyan kell jól pályázni. Talán ennek a tudásnak is köszönhető, hogy egyrészt Esztergom kapta az egyik legnagyobb állami segítséget, illetve azt, hogy a kettőből az esztergomi az egyik olyan önkormányzat, mely 2023-ban eddig turisztikai támogatáshoz, 1,5 milliárd forinthoz jutott. A másik ilyen önkormányzat – a fentiek fényében nem meglepő módon – a balatonfüredi önkormányzat.
A turisztikai támogatásokkal kapcsolatban korábban a VálaszOnline írta meg, hogy a kormány az összes igénylő (cégek, magánszemélyek, önkormányzatok, stb.) fél százalékának adta a turisztikai támogatások kétharmadát.
