November helyett egy év átmeneti időszak után, csak 2025 vége felé vezetnék be a CT és az MRI vizsgálatok még tavaly nyáron eldöntött államosítását. A kormány ugyanis már most látja, hogy nem tud minden feltételt biztosítani - az eddigi magánszolgáltatók kártalanítását, az elegendő szakdolgozót, illetve az új gépeket.

Tizenöt hónapja lett volna az egészségügyi kormányzatnak felkészülni két fontos és gyakori képalkotó diagnosztikai eljárás, a CT és MR vizsgálatok államosítására, de a jelek szerint ez nem fog sikerülni. Már tavaly júliusban elfogadták a törvényt, amely idén novemberi határidővel rendelte el az átállást, de a kormány már most látja, hogy ez nem, vagy nem maradéktalanul tud majd határidőre teljesülni.

A kormány honlapjára felkerült kormányrendelet-tervezet ezért javasolja egy évvel kitolni a határidőt, és csak 2025 november 1-től teljes körűen bevezetni a computer tomográf (CT), és a mágneses rezonancia (MR) vizsgálatok államosítását. Addig, ahol szükséges, maradhatnak az egészségbiztosítóval szerződő magánszolgáltatók is, ezt rögzíti a tervezet, amelyből kiderül az is, hogy a kormányzat is kénytelen elismerni és leírni, hogy a nagy lendülettel elhatározott államosítás halogatásának indoka egyszerű: “nem áll rendelkezésre elégséges állami kapacitás”.

Hogy pontosan milyen jellegű kapacitásproblémák vannak, amelyek az eredetileg tervezett novemberi hatályba lépést gátolják és területileg ezek az ország mely részeit érintik, a tervezetből már nem derül ki. Az viszont kezdettől, a vonatkozó törvény júliusi elfogadásával biztossá vált tervek alapján tudható volt, hogy a feladat nem könnyű, sőt akár bele is törhet a kormány bicskája.

Sőt, jó előre figyelmeztetettek a szakma szereplői és a Magyar Orvosi Kamara is, hogy a lépés „tovább ronthatja a diagnosztikában és a járóbeteg-szakellátásban már jelenleg is kritikus mértékű szakemberhiányt, növelheti a várólistákat, rontja a daganatos, a mozgásszervi, valamint a szív- érrendszeri betegek gyógyulási esélyeit, és még több beteget kényszerít a magánellátásba”.

A rendelettervezet, amely a kormány gyakorlatának megfelelően alacsonyabb rendű jogszabállyal, kormányrendelettel igyekszik átírni egy magasabb rendű jogszabály, egy törvény rendelkezéseit, valójában az átmeneti kivételezés lehetőségét teremti meg, de ezúttal nem a NER gazdasági érdekei miatt, hanem azért, mert vállalt feladatát az állam mégsem tudja majd ellátni.

De mit is jelent az elhalasztott államosítás? Először is ezt a szót nem szereti a kormányzat, ezért tavaly nyáron a hvg.hu-nak nyilatkozó Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára is azt emelte ki inkább, hogy a magánszolgáltatók továbbra is végezhetnek ilyen vizsgálatokat, „tehát ez nem olyan lesz, mint a meddősségkezelés, ahol tényleg teljes állami tulajdonba vonás történt”.

Takács ugyanakkor arra is hivatkozott, hogy csak „tiszta vizet szeretnének önteni a pohárba”, hogy „amikor egy beteg bemegy egy közfinanszírozott egészségügyi intézmény kapuján, biztos lehessen abban, hogy közfinanszírozott keretek között fogják ellátni”. A „tiszta víz” mellett az államtitkár emlegette még a már a meddőségkezelésnél is érvként előadotthoz hasonlóan a „szürkezónát” is.

Csakhogy a közfinanszírozott magánegészségügyi ellátás egy végtelenül szigorúan szabályozott piac, ahol az állam határozza meg az árat, a szolgáltatás minőségét, hogy mennyit lehet belőle nyújtani, és hogy kit enged be a piacra. Ebben a rendszerben a CT és MR vizsgálatok egyharmadát magáncégek végezték el – vagy magánrendelőkben, vagy állami intézményen belül működtetett saját részlegen.

Ebben a modellben a magánszolgáltatóé volt a meglehetősen drága CT- illetve MR gép, annak működtetéséért, szervizeléséért és javíttatásáért, nem utolsó sorban pedig a kezelő szakszemélyzet biztosításáért is ő felelt. Az állami ellátórendszer csak beutalta vizsgálatra a beteget, utólag pedig az elvégzett vizsgálatért az egészségbiztosító kifizette az általa megszabott árat a magánszolgáltatónak.

Amikor tavaly a kormány elhatározta, hogy a közfinanszírozott képalkotó diagnosztikai piac magáncégek által végzett egyharmadát is államosítja, több problémát is a fejére húzott. Vállalta például, hogy a magánszolgáltatókkal kötött hosszú távú szerződéseket egyoldalúan felbontja, ezért viszont kártérítést kell fizetnie, amit Gulyás Gergely miniszter később 5-10 milliárd forintra becsült.

Emellett a kormány át kívánta venni a magánszolgáltatóktól a CT és MR gépeket, ha azok nem akarják megtartani, mert magánellátásban tovább nem tudnák mondjuk gazdaságosan üzemeltetni. A gépek átvétele amúgy a kormány érdeke is, hiszen valamivel neki is el kell látni a piac ráeső újabb egyharmadát is. Sőt a saját gépek avulása miatt további új gépek beszerzését is ígérte a kormány.

Ráadásul az elöregedett eszközpark modernizálása nem is új ígéret a kormánytól, már 2021-ben nekiveselkedtek. Nem véletlenül, hiszen mint arról a hvg360-on írtunk, az OECD országaiban a közfinanszírozott CT-, MR- és PET-CT készülékek egymillió lakosra jutó számában Magyarország a sereghajtók között volt 2021-ben. Azóta pedig nem volt számottevő állami beszerzés.

A hazai leltár szerint 123 közfinanszírozott CT- és 57 MR-készülék működik, nagy területi különbséggel. Míg például Somogy megyében egy CT-vel 42 ezer lakost kell kiszolgálni, Fejérben és Tolnában 200 ezret. Márciusban írtunk róla, hogy az állam által 25 milliárdos keretösszeggel 2021-ben meghirdetett központosított közbeszerzés első köre hamarosan lezárulhat.

Ám hiába állhatnak munkába talán majd idén év végén az új berendezések, ez is csak a tűzoltásra lesz elég. A közbeszerzés első körben csupán 13 új CT- és 3 MR gépet jelenthet, miközben a tervezett államosítás 15 CT és 8 MR kiesését okozhatja a kórházi ellátásból. A tender mindenesetre sok versenyzőt vonzott, köztük egy új magyar disztribútort, amely kínai gépekkel tarolhat.

• CT
• MR
• államosítás
• magánszolgáltató