Az idén elmarad a nyugdíjprémium
Bár a pénztárca mást mutat, az inflációszámítási szabályok miatt jelentősen kisebb lehet idén a vártnál a pénzromlás üteme.
Ennek hatására pedig eleshetnek a nyugdíjasok az év végi nyugdíjprémiumtól, és az egy összegű kiegészítés is kérdéses lehet. Legkorábban a jövő februári 13. havi nyugdíjrészlet jelenthet pluszt nekik.
Egyre valószínűbb, hogy az idén egy fillér plusz sem járhat a nyugdíjasoknak - írta az inflációs mutató változásai kapcsán az azenpenzem.hu. A gazdasági portál felidézte, hogy tavaly novemberben a nyugdíjasok egy összegben átlagosan körülbelül plusz 32 ezer forintot kaptak. A gazdasági növekedéstől függő nyugdíjprémium is minden korábbinál nagyobb lett, az áremelkedést pedig az ellátás 8,4 százalékával egyenlítette ki a kormány.
Idén év elején a nyugdíjakat 2,8 százalékkal emelték. Sokáig hitte mindenki, hogy ebből biztosan újabb kiegészítés lesz, de most úgy tűnik, a helyzet a tavalyi helyett inkább a két évvel ezelőttihez lesz hasonló.
Míg ugyanis januárban és februárban is rekord magas inflációs számokat közölt a KSH, az elemzls szerint most úgy tűnik, a helyzet a tavalyi helyett inkább a két évvel ezelőttihez lesz hasonló, amikor kimaradt a nyugdíjprémium fizetése.
A portál szerint ezért is helyezhette kilátásba a kormány a 13. havi nyugdíj fokozatos visszahozását, amelyből az első heti részletet 2021 februárjában, a teljes egy havi összeget pedig 2024-ben kaphatják majd kézhez.
A portál felidézi, hogy a Magyar Nemzeti Bank értékelése szerint a veszélyhelyzet miatti leállások hatására áprilisban - főleg az üzemanyagár történelmi mértékű csökkenése miatt - az infláció most még az átlagos kosarat sem tükrözi, és a fogyasztói árak átlagosan csak 2,4 százalékkal lettek magasabbak az egy évvel korábbinál.
A következő hónapokban pedig további mérséklődést várnak a jegybanki elemzők.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek arról beszélt, hogy az infláció a következő hónapokban a koronavírus miatt nem fogja tükrözni az átlagos fogyasztói kosarat sem, mivel teljesen megváltozott a fogyasztói magatartás. Töredékére esett az üzemanyagfogyasztás, egyes termékek és szolgáltatások pedig átmenetileg teljesen kiesnek vagy csökkennek a fogyasztói kosárból, mint a házon kívüli étkezés, tömegközlekedés, szabadidős, kulturális tevékenységek. A parkolás ingyenessé tétele pedig önmagában 0,2 százalékpontot faragott le a teljes inflációs mutatóból. Ezzel szemben az élelmiszerárak a gyenge forint és a pánikvásárlás miatt rekordmértékben drágultak.
A következő hónapok inflációs mutatóit a munkanélküliség emelkedése hatására esetleg bekövetkező fogyasztáscsökkenés, illetve az üzemanyag árak alakulása befolyásolhatja. Utóbbi emelkedése esetén könnyen visszatérhet a 3 százalék fölötti infláció.
Németh Dávid, a K&H Bank vezetőelemzője az év hátralévő részére inkább 2,5 százalék körüli fogyasztó árindexet valószínűsít, szerinte a jövő év második negyedévében jöhet egy jelentősebb ugrás.
A mostani kilátások szerint a 2020-as átlagos infláció 2,9 százalék körül várható, de a bizonytalan helyzet miatt ez még változhat.
Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője azt gondolja, hogy az infláció májusban kissé tovább csökkenhet, majd az év hátrálévő részében az éves index döntően 2 és 3 százalék között mozog majd. Eközben – leginkább a várhatóan csökkenő belső kereslet nyomán – a maginflációs mutatók emelkedése is lassulásnak indulhat, s fokozatosan közelednek majd a 3 százalékhoz. Az idei évi 2,9 százalékos éves inflációs előrejelzésünket – nyomatékosította Nyeste – továbbra is fenntartjuk.
.jpg)
