Ezek az elvárások nem kedveznek elfeledett gyümölcseinknek – amelyeket divatos elnevezéssel szuperélelmiszereknek is nevezhetnénk –, ahogy az a szemlélet sem, amely nem a magas beltartalmi értéket, hanem a magas terméshozamot tartja szem előtt. Nézzük, mit ígérnek a levelek közt megbújó bogyócskák!

Mondókáinkban és gyerekverseinkben gyakran felbukkan a ma már sokak számára titokzatosnak számító berkenye, som, szeder, kökény vagy galagonya. Ezek a kis vitaminbombák semmivel sem maradnak el a közkedvelt csipkebogyó mögött, és bár az áruházak polcain nemigen találjuk meg őket, kiránduláskor rájuk bukkanhatunk.

Sőt, mivel legtöbbjük mutatós bokron terem, és kerti sövényként nemcsak gyümölcsével, hanem látványával is megörvendeztet, érdemes a kertbe is ültetni belőlük.

Galagonya Ritkás lombú cserje, de bogyói tűzpirosra érnek, ahogy Weöres Sándor versében olvashatjuk az izzó bokorról. A Kárpát-medence őshonos növénye, terméséből lekvár készülhet. Gazdag flavonoidokban, serkenti a szívizom vérellátását. Termését októberben szedik.

Som Három vagy akár hét méter magas cserjéje kertünk dísze lehet gyönyörű, sárgás, kora tavaszi virágaival. Az édes-kesernyés-savanykás, pirosra érő gyümölcs nagyon gazdag C-vitaminban, jelentős a pektin- és karotintartalma. Augusztus végétől szedhető.

Borbolya A két méter magas bokrokon termő bogyók augusztus–szeptember folyamán érnek, sok C- és E-vitamint, karotinoidokat, antociánokat és pektint tartalmaznak. Termése augusztustól szedhető, de a bokron hónapokig eláll. Érdemes átpasszírozni, mert a magja keserű.

Kökény A hamvaskék színű termést akkor érdemes leszedni, amikor már megcsípte a dér. Ekkorra veszít fanyarságából, sőt enyhén édeskés ízűvé válik. Immunerősítőnek tartják, enyhe hatással van a zsíranyagcserére, ezáltal szerepet játszhat a fogyásban is. A virágzatából készült tea hashajtó hatású, viszont a gyümölcsből készült lekvár hasfogóként válik be!

Fanyarka Kékeslilára érő termései apró, gömbölyű almára emlékeztetnek. Rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, ezek mindegyike jótékony hatású az emberi szervezetre. Gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatásuk is ismert. Bogyóiban megtalálható többféle polifenol, amelyek gátolják a DNS károsodását, a sejtek idő előtti öregedését, és segítenek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Emellett termése rengeteg antioxidánst is tartalmaz, nem mellesleg nagyon finom.

Fekete ribizli A ribizlihez hasonló magasságú bokron június–júliusban érnek meg a termések. Gyümölcsének magas a kalcium- és vastartalma, fogyasztása ezért segít a vörösvértest-képzésben, az érett bogyók dúskálnak az antioxidáns-hatású, szabadgyökfogó, tumorellenes színanyagokban (antocián, flavonoid, polifenol).

Fekete berkenye A növény tavasz közepén rengeteg gyönyörű fehér virágot hoz, nagyon bőtermő bokor. Már a második évben megjelenik rajta a sötétlila színű termés, négy-ötéves korában 5–7 kg termést is ad egy-egy bokor. Betakarítás után hónapokig tárolható hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban. Tűri a szárazságot, de a hirtelen nagy eső sem árt neki. Gyümölcsének gyulladáscsökkentő, illetve -megelőző hatása van, szintén gazdag antioxidánsokban. Íze nyersen fanyar, de rengeteg vitamint és nyomelemet tartalmaz, és alább kiderül még róla, miért is csodagyümölcs.

A csodagyümölcsök titka

Dr. Tkacsik Márta, akinek eredeti hivatása elméleti matematikus, nem úgy találkozott először az említett gyümölcsök nagy részével, hogy megkóstolta őket.

Egy egészségügyi problémára szeretett volna megoldást találni, és a tudományos tények felől indult el, amelyek a természet felé irányították.

A szervezetben lévő rejtett gyulladások ugyanis sokféle betegség kialakulásához vezethetnek, például az ő problémájához, a hormonrendszer egyensúlyának felborulásához is. A rengeteg civilizációs betegség hátterében álló, komoly tüneteket okozó, de nehezen vagy nem kimutatható, szubklinikai gyulladásra jótékony hatással vannak bizonyos anyagok, például olyanok, amelyek a méltatlanul ritkán fogyasztott fekete bogyós gyümölcsökben rejtőznek. A bennük lévő anyagok, a polifenolok és azon belül a bioflavonoidok sejtregenerációs képességgel rendelkeznek, és nagy szerepük van az oxidatív stressz miatt kialakuló szabadgyökök lekötésében. Márta, aki a pszichobiotikumokról tanul éppen, azt meséli, hogy a legújabb kutatások szerint a fekete bogyósok bevezetése az étrendbe plusz két és fél év mentális egészségmegőrzést is jelenthet.

…és még több bogyó

Márta ezeket kezdte el termeszteni budajenői kertjében, a tíz éve kialakított Patikakertben, és ez lett az új hivatása is. Az itteni ökológiai gazdaságban nemcsak vegyszermentesen dolgoznak, hanem gondosan ügyelnek arra is, hogy a talaj minél gazdagabb maradjon mikroorganizmusokban, akár az erdők élő talaja. A gyümölcsöt kézzel szüretelik, így nem szedik le egyszerre a még éretlen termést az érettel együtt, és nem kezelik a cserjéket a növények szárát elsorvasztó vegyszerrel, amelyet a gépi szedéskor alkalmaznak.
A Patikakertben épp most érik a fekete berkenye és az Európában őshonos húsos som (amely nem bogyós, hanem csonthéjas, és most, az augusztusi hideg éjszakák után különösen finom). Ezeket „szedd magad”-ban is megkóstolhatjuk egy nyár végi kirándulós programon.

Márta arra biztat, hogy a megismert gyümölcsöket bátran szedjük az erdei kirándulásokon, vagy telepítsünk egy-egy bokrot a saját kertünkbe is a haszontalan tuják vagy díszsövények helyett.

A budajenői kert gyógyító szupergyümölcsei közé tartozik még a fekete ribizli és a fekete szeder, a fanyarka, a kék mézbogyó, a fekete málna és az ékszermeggy is. Utóbbiak azonban már nem teremnek minden bokorban, bár beszerzésük nem lehetetlen, cserjeként sem.

Ami nem terem minden bokorban

A Patikakert alapítójának nagy kedvence, a fekete málna Kanadából származik, Lengyelországon keresztül szerezte be, mert azt olvasta róla, hogy ez a legjobb a már említett rejtett gyulladásokra. A többivel ellentétben ez nagyon nehezen termeszthető, szúr, tehát a szedése sem leányálom, ráadásul kis csokorban nő, amelyben azonban mindig csak a középső érik meg először.

A másik kedvence a mézalmácska vagy fanyarka, amely a gránátalmához hasonló anyagokat, savakat tartalmaz, és csökkenti az adiponektin hormon szintjét, így segít az inzulinrezisztencia megszüntetésében. A kert különlegessége még az apró ékszermeggy, amely a cseresznye és a meggy keresztezéséből jött létre, és érett állapotában sok gyógyító anyagot tartalmaz.

A fenti gyümölcsökben az is nagyon jó, hogy értékes anyagaik bírják a fagyasztást, a hőkezelést, és elég belőlük egyszerre keveset fogyasztani. Tkacsik Márta szerint a hatás titka a rendszeres fogyasztás. Ezt a legkevesebb munkával, egy szimpla fagyasztóval, kicsi dobozkákban elrakva megoldhatjuk egész évben.

A levek fogyasztását nem javasolja, mert a legértékesebb részek, a mag és a héj nincs bennük.

A legjobb minél hamarabb megenni vagy feldolgozni az egész bogyót, úgy, ahogy azt a természet elkészítette nekünk.

• bogyós gyümölcs
• egészség