Európa legnagyobb nyugdíjreformjának levezénylésére készülnek, ami azzal járna, hogy egy 10 milliárd eurós kezdőtőkével megalapított nyugdíjalappal fektetnének be a tőkepiacokon a németek. Az újonnan felálló szociáldemokrata-liberális-zöld berlini kormányzat így tenné fenntarthatóbbá a nyugdíjrendszerét, amely az egyik legkomolyabb lépés Európában. Példa lehet a hasonlóan elöregedő magyar nyugdíjrendszer számára is, amelyet ugyanígy a dolgozók járulékbefizetései tartanak fenn. Az idő Magyarországon is szorít.

Németország leendő kormánya azt tervezi, hogy az ország nyugdíjrendszerét először engedi befektetni a tőkepiacokon, ami egy kisebb forradalom lenne abban, ahogyan Európa legnagyobb gazdasága a nyugdíjasok egyre növekvő számának pénzét kezeli. A szociáldemokraták, a Zöldek és a piacorientált FDP tárgyalópartnerei igyekeznek kidolgozni azokat a részleteket, amelyek lehetővé tennék, hogy a 400 milliárd dolláros nyugdíjrendszer elkezdhesse tartalékai egy részét részvényekbe és kötvényekbe fektetni, amivel jobban összhangba kerülne más fejlett gazdaságokkal.

A módszer nem új: Japán és Norvégia már régen megalapította saját nyudíjalapjait, azonban évtizedek óta nem volt akkora belépő a tőkepiacokon, mint amekkora Németország reformja lehet. A lehetséges kormánykoalíció "első lépésként" 10 milliárd euróval (3600 milliárd forinttal) erősítené a rendszer forrásait - áll a három párt által a múlt hónapban elfogadott 12 oldalas politikai menetrendbe rejtett nyilatkozatban. Bár a részletek még bizonytalanok, a tárgyalásokat ismerő személyek szerint a beruházásokhoz szükséges tőke elég kicsi lenne ahhoz, hogy mindhárom párt számára elfogadható legyen, és elkerülje a közvélemény aggályait egy agresszívabb átalakítással kapcsolatban - írja a Bloomberg.

Németország nyugdíjrendszere az ország éves teljesítményének mintegy 10 százalékával egyenértékű összeget fizet ki, és jelenleg a munkavállalók béréből finanszírozza, a hiányzó összeget pedig az állam pótolja. A rendszer a népesség elöregedése miatt erősen reformra szorul. Magyarországon is hasonló kihívásokkal küzd a nyugdíjrendszer: 2020-ban a nyugdíjakra az államtól 3587,881 milliárd forint ment, ami a GDP 7,5 százalékának megfelelő összeg (más metódus szerint számítva a kormányzati konvergenciaprogramban 9 százalék szerepel), 2021-ben pedig várhatóan 3915,325 milliárd forint megy majd az idősek ellátására, ami 7,6 százalék (vagy a másik számítás szerint 9,1 százalék) lehet.

A német helyzet azért is izgalmas magyar szempontból, mert itthon a nyugdíjkorhatár folyamatosan emelkedik: 2022 elejétől az 1957-ben születetteknél 65 év lesz a nyugdíjkorhatár. Viszont ez már nem emelkedik tovább a következő években a tervek szerint. Pontos itt áll meg a német párhuzam: Olaf Scholz - aki Angela Merkel kancellári posztjára számíthat, miután pártja érte el a legjobb eredményt a választásokon - azzal kampányolt, hogy fenntartja a német nyugdíjkorhatárt és fenntarthatóvá teszi a nyugdíjellátások kifizetését.

A Deutsche Rentenversicherung néven ismert német nyugdíjbiztosítási rendszer tavaly mintegy 328 milliárd eurót szedett be a munkavállalóktól, majd 333 milliárd eurót fizetett ki a nyugdíjasoknak. Az előrejelzések szerint a kiadások 2025-re 394 milliárd euróra emelkednek. Az alap az állami kipótlás kigazdálkodását segítheti majd.

A nyugdíjtartalékok akár csak kis részének befektetése tabut döntene a németországi pénzkezelés kockázatkerülő szemléletével szemben, és közelebb hozná az országot olyan országokhoz, mint Norvégia és Kanada, ahol állami alapok részvényeket és kötvényeket vásárolnak, hogy hozamot termeljenek a nyugdíjtartalékok megerősítésére. A németek általában gyanakvók a tőkepiacokkal szemben, és az országban az egyik legalacsonyabb a háztartások részvénytulajdonlási aránya Európában. A leendő kormány azonban szándékában áll, hogy megtalálja a módját az infláció ellensúlyozásának.

Az egyik modell, amelyet a koalíció képviselői vizsgálnak, a KENFO, egy 2017-ben létrehozott alapítvány, amely az atomenergiából való kiszállás támogatására jött létre. Németország legnagyobb közjogi alapítványa - amelyet az áramszolgáltatók egyszeri, 24 milliárd eurós befizetésével finanszíroznak - kötvényekbe, részvényekbe és más eszközökbe fektet be, hogy fedezze a radioaktív hulladékok tárolásának jövőbeli költségeit. A minta tehát egy ilyen közalapítványi formát vetít előre a nyugdíjalapnál is.

Egyes berlini törvényhozók és kormányzati tanácsadók a kezdeményezést egy német állami vagyonalaphoz hasonlítják, bár a legtöbben kerülik ezt a kifejezést az eltérő stratégiai logika miatt, és hogy elkerüljék az ilyen befektetési eszközökkel kapcsolatos megbélyegzést a Bloomberg szerint.

A hárompárti koalíció az államháztartás megerősítésének kreatív módjait keresi, mivel az alkotmányos adósságkorlátok megsértése nélkül az éghajlatvédelembe és az infrastruktúrába történő hatalmas beruházásokat célozza meg. Az egyik lehetséges eszköz a Deutsche Telekom AG-ban és a Deutsche Post AG-ban lévő állami részesedések átcsoportosítása. Ezek jelenlegi piaci értéken együttesen közel 40 milliárd eurót érnek.

Magyar párhuzamot itt is találni: a kormány a felsőoktatás átszervezésénél pont az állami részvénytulajdonokat ruházta át az intézményeket működtető szervezetekre több esetben is, hogy biztosítsa azok finanszírozását.

Az FDP már jó ideje, többek között egy februárban közzétett tanulmányban is támogatta a nyugdíjpénzek részvénypiacokra történő befektetésének ötletét. A svéd modell másolását javasolják, ahol a polgárok kötelező nyugdíjjárulékuk egy kis részét részvényalapokba helyezik.

Az SPD és a Zöldek óvatosabbak, és még nem született végleges megállapodás. A három párt a következő hetekben igyekszik kidolgozni a részleteket, és december elejére beiktatni az új kormányt.

 

• nyugdíj
• nyugdíjalap
• befektetés
• nyugdíjrendszer