Egyre korábban köszönt be a pollenszezon
Idén enyhe tél volt, így már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon.
Idén már januárban megkezdődött a pollenszezon. Ráadásul, mintha nem lennének így is rengetegen, Európában rövid időn belül bőven megduplázódhat, 33 millióról 77 millióra nőhet a parlagfű-allergiások száma. Cikkünkből az is kiderül, hogy ha már a koronavírus-járvány miatt kényszerűségből megismertük a maszkot, használhatjuk azt az allergia ellen is.
A klímaváltozás tovább ront a helyzeten
A cikkben Kis Anna meteorológus a klímaváltozás parlagfű- és pollenszezonra gyakorolt hatásait elemezve kiemelte, hogy bár az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, mégis tovább ronthat a helyzeten, hiszen több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményez. A meteorológus felidézte, hogy idén enyhe tél volt, így már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon.
A mogyoró mellett az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában. Emellett a vegetációs időszak hossza is ki fog tolódni a magasabb hőmérséklet miatt.
A szakértő közölte, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) húsz évre vonatkozóan vizsgálta az égert, és a pollenszezon korábbra tolódását állapította meg. Egészen konkrétan a szezon 2000–2010 között még átlagosan az év 46. napján kezdődött, 2010 után azonban már a 25. napon.
Az invazív fajok sem segítenek
Kis Anna rámutatott arra is, hogy a magasabb szén-dioxid-koncentráció pedig a melegedés révén nemcsak közvetlenül fejti ki hatását, ugyanis a növények fotoszintézise fokozódik, több virágot hozhatnak, ami egyúttal azt is jelenti, hogy több pollent tudnak kibocsátani. Ráadásul az éghajlatváltozás az invazív fajok megjelenését is elősegíti, ami az allergia szempontjából ugyancsak nem kedvező, hiszen ezek olyankor is bocsáthatnak ki pollent, amikor az őshonos fajok amúgy nem.
Terjed a gyilkos penész
Kitért arra is, hogy a klímaváltozás a beltéri penész képződésére is hatással lehet, mert a gyakoribb heves esőzések, viharok, árvizek miatt nedvesebbek, nyirkosabbak lehetnek az épületek, az ott képződő penész pedig asztmát okozhat, vagy súlyosbíthatja a meglévő betegséget.
Szimulációk szerint 2041–2060-ra Európában 33 millióról 77 millió emberre növekszik a parlagfűre érzékenyek száma. Az egészségügyi kockázatok mellett ez további anyagi nehézségeket is jelenthet az allergiásoknak
– hangsúlyozza Kis Anna, hozzátéve, hogy az Egyesült Államokban 2008–2013 között egy asztmás beteg évi gyógyszerköltsége 3200 dollár volt, ami a jelenlegi árfolyamon több mint 1,1 millió forint.
Ha már megismertük a maszkot, használjuk az allergia ellen is
A meteorológus felhívta a figyelmet arra, hogy a védekezés szempontjából hasznos lehet a polleninformációk, előrejelzések nyomon követése, a maszkviselés, a közlekedési útvonalunk megváltoztatása, csökkentve az allergéneknek való kitettséget. Ebben az időszakban a benti programok előtérbe helyezése és a szellőztetés minimalizálása vagy eső utánra időzítése is segíthet az allergiás betegségben szenvedőknek.
