Az állami nyugdíjrendszereket mindenütt a világon szolidaritási elvek alapján hozták létre. Ennek megfelelően mindenütt szabályozták a kifizethető minimumokat és maximumokat. Hazánkban ez másként működik, néhány éve változtatták meg a korábbi gyakorlatot, eltörölték a nyugdíjmaximumot. Az mfor.hu szerint ez egyedülálló, ráadásul a magyar nyugdíjrendszer nem felel meg az Alaptörvénynek sem.

Laptársunk, szintén a Klasszis Média lapcsoporthoz tartozó Piac és Profit Nyugdíjszerviz című műsorának egyik nézője elmondta, A tanulságos írás hivatkozik a Piac és Profit Nyugdíjszerviz című műsorában elhangzott nézői tapasztalatra. Eszerint Európa déli országaiban általában a minimumnyugdíj 4-500, a maximum 3500 euró. Az arány ott körülbelül egy a tízhez. Szomszédainknál egy a héthez a jellemző. Svájcban egy a kettőhöz a nyugdíjminimum-maximum arány.

Magyarország az állami nyugdíjolló tekintetében világrekorder, ráadásul az elmúlt években titkosították ezeket az adatokat. Magyarországon a nyugdíjolló aránya most minimum egy a százhoz, de lehet, hogy még több. Amit tudunk, hogy van 30 ezer forintos nyugdíj és van 3 milliós. Ez világrekordnyi különbség.
Nézőnk úgy véli, a cél a mostani hatalmi elit mértéktelen meggazdagodása, akár a korábbi generációk rovására. Az idősebbek munkáját ezzel a módszerrel leértékelték. Ez nem nyugdíjrendszer, hanem nyugdíjpolitika. A felosztó-kirovó rendszerek mindig a politika szolgálói, ezért inkább vissza kellene térni a járulékalapú rendszerhez, ahogy Rákosi elvtárs előtt volt – idézte az mfor.hu a műsor hozzászólóját.

Karácsony Mihály a Nyugdíjas Parlament elnöke szerint a nyugdíjminimum ma már inkább havi 80 ezer forint körül van, persze ez is egy negyvenszeres arányt mutat, ami elfogadhatatlanul sok. A 3 millió forintos nyugdíjak ügyében egyetért a hozzászólóval, azt ő is méltánytalannak tartja, hogy közpénzből ennyit fizet az állam. Egy ilyen összegű nyugdíjhoz ugyanis akkora fizetés tartozik, amiből bőven tudtak megtakarítani az érintettek. A magyar nyugdíjrendszerben megjelenik ugyan egy degressziós elv 372 ezer forint felett, ami azt jelenti, hogy a magasabb jövedelmek után csökken a nyugdíj mértéke. A fő probléma, hogy ezt az összeget nem igazították az inflációhoz, nem valorizálták, ezért ma egyre csak nyílik a nyugdíjolló.

Karácsony Mihály elmondta, hogy a magyar nyugdíjrendszerből valóban eltűnt a szolidaritási elv, annak ellenére, hogy az Alaptörvény szerint benne kellene lennie. A kormányzati apparátus azonban ma is ragaszkodik a biztosítási elvhez, ami igazából Alaptörvény ellenes.

A szakértő egyetért azzal, hogy kellene nyugdíjminimum és maximum. A nyugati példák azt mutatják, hogy az a helyes, ha a nyugdíjminimum a mediánnyugdíj 60 százaléka. A mediánnyugdíj az az összeg, amit a középen álló nyugdíjas kap, vagyis a nyugdíjasok fele kevesebbet, a másik fele pedig többet kap a medián nyugdíjasnál. Ez az összeg ma Magyarországon majd 210 ezer forint, ami 120-130 ezer forintos nyugdíjminimumot jelentene. Az átlagnyugdíj egyébként kicsit magasabb 235 ezer forint körül van. A Nyugdíjas Parlament az 500 ezer forintos maximumot tartja egy elfogadható összegnek. A végső következtetés pedig az volt: itt az idő a magyar nyugdíjrendszer reformjára, hiszen ezt teszik a környező országok is. Romániában szeptemberben már életbe is lépett az új Nyugdíjtörvényt, ami tartalmazza a minimál nyugdíj intézményét.

 

 

• nyugdíj
• nyugdíjas
• nyugellátás