Sokan még nem tudják, hogy évente akár 100-150 ezer forint adó-visszatérítés jár az öngondoskodási célú megtakarításokra. Aki többféle megtakarítással is rendelkezik, ő legfeljebb évi 280 ezer forintnyi állami támogatással gazdagodhat. Lássuk, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy zsebre lehessen tenni ezt az összeget!

A 2023-as bruttó átlagkereset 571 ezer forint volt, amiből következik, hogy az átlagbéres dolgozónak egy év alatt 1,03 millió forint személyi jövedelemadót kellett befizetnie. Jó hír, hogy a befizetett adó több mint negyedét (!) vissza lehet szerezni az államtól, amennyiben rendelkezik az adózó a megfelelő megtakarítási formákkal. A Bankmonitor szakértői összeszedték, mit kell tudni ezekről a támogatott megtakarításokról.

Egészségpénztár: érthetetlen, hogy miért nincs mindenkinek!

Aki szokott gyógyszerre, szemüvegre, pelenkára, magánegészségügyi szolgáltatásokra, babaápolási termékekre, gyermekruházatra vagy hasonló célokra költeni, akkor annak szinte kötelező, hogy legyen egészségpénztári számlája. Az egészségpénztárak segítségével a fenti célokra akár évente 150 ezer forintnyi állami támogatás vehető igénybe!

Hogyan működik egy egészségpénztár?

Az egészségpénztári számla hasonlít egy egyszerű bankszámlához, de van két fontos különbség. Az egyik, hogy a számlán elhelyezett megtakarítást csak meghatározott célokra lehet elkölteni. A másik, hogy a befizetésekre 20%-os SZJA-visszatérítést (egy év alatt maximum 150 ezer forintot) jár az államtól.

Az egészségpénztári megtakarítás különféle egészségügyi, egészségvédelmi és öngondoskodási célokra fordítható. Ezek közé tartoznak például a különféle gyógyszerek és gyógykészítmények, a magánorvosi szolgáltatások, szűrővizsgálatok, de elszámolható költség a pelenka, az iskolakezdéssel kapcsolatos kiadások, a lakáshitel törlesztőrészletének egy része, továbbá az egyetemista gyermek kollégiumi vagy albérleti díja is. Sőt, gyermekszületés esetén akár szabad felhasználású kifizetés is igényelhető a számláról!

Mennyi pénzt lehet nyerni egy egészségpénztárral?

Fontos, hogy a pénztáraknak működési költségük is van, ami általában a befizetések kb. 6%-át teszi ki. De a 20%-os állami támogatás ezt bőven kompenzálja, így végül összességében 14% körüli nyereség érhető el az egészségpénztárral. Ha például egy év alatt valaki befizet 750 ezer forintot, akkor jogosult lesz a maximális, 150 ezer forintos támogatásra, a pénztár költségei pedig kb. 45 ezer forintot visznek el, így a nettó nyereség 105 ezer forint lesz.

Az adott évi befizetésekre járó támogatás a következő évben érkezik meg a számlára: például a 2024-es befizetések után 2025-ben, az adóbevallás benyújtását követő 30 napon belül jön meg a 20%-os adóvisszatérítés.

Aki szokott költeni a felsorolt célokra, azoknak mindenképpen érdemes megfontolnia, hogy belépjen egy egészségpénztárba!

Nyugdíjmegtakarítások: akár 280 ezer forint támogatás is járhat!

Az egészségpénztárakon túl a nyugdíjcélú megtakarítások élveznek még ilyen jellegű támogatást. 20%-os adó-visszatérítést kaphat az éves befizetései után az, aki rendelkezik önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) megtakarítással, nyugdíjbiztosítással vagy nyugdíj-előtakarékossági számlával (NYESZ).

Az adó-visszatérítés éves maximális mértéke különböző:

az önkéntes nyugdíjpénztáraknál (az egészségpénztárakhoz hasonlóan) 150 ezer Ft,
a nyugdíjbiztosításoknál 130 ezer Ft,
a NYESZ esetében pedig 100 ezer Ft.

A támogatás halmozható, de csak egy bizonyos szintig: évente legfeljebb 280 ezer forint adó-visszatérítésben részesülhet az, akinek többféle megtakarítása is van. Ezt például úgy lehet „kimaxolni”, ha valaki zsebre teszi mind az önkéntes nyugdíjpénztárakkal, mind a nyugdíjbiztosításokkal elérhető maximális támogatást. (Igaz, hogy ehhez bizony komoly összeget, összesen kb. havi 117 ezer forintot kell félretenni a megtakarítási számláira.)

Az egészségpénztárak és az önkéntes nyugdíjpénztárak támogatása együttesen nem haladhatja meg a 150 ezer forintot, ebből a szempontból a két megtakarítás együtt kezelendő. Ráadásul minden évben választani kell, hogy a két számla közül melyikre érkezzen az adó-visszatérítés. Ha például az egészségpénztári befizetései révén jogosult valaki évi 70 ezer forint támogatásra, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseire pedig 80 ezer forint támogatás jár, akkor a teljes 150 ezer forintos összeget az általa megjelölt számlára fogja utalni a NAV. Ilyen helyzetben a többség az egészségpénztári számlát választja, így a lehető leggyorsabban felhasználhatja a támogatást.

Mennyit lehet nyerni hosszú távon az adó-visszatérítéssel?

Az adó-visszatérítéssel elérhető nyereség attól függ, hogy milyen hosszú ideig folytatja valaki a nyugdíjmegtakarítást, és mennyi pénzt fizet be a számlájára.

Egy reális példa, hogy a megtakarító 30 évesen kezd el félretenni saját időskorára, és havonta 30 ezer forintot fizet be a számlájára. Ha nem részesül állami támogatásban, akkor mai értéken, vagyis az infláció levonása után 26,9 millió forintja gyűlik össze 65 éves koráig. Ezzel szemben egy államilag támogatott megtakarítással mai értéken 32,3 millió forintja lenne a számláján. Tehát a támogatás mai értéken +5,4 millió forinttal növeli a megtakarítási egyenlegét!

Kulcsfontosságú, hogy az adó-visszatérítés szempontjából a naptári évek számítanak. Ha valaki már 2025-ben szeretne részesülni az adó-visszatérítésben, akkor 2024. év végéig kell befizetnie az érintett öngondoskodási számlájára. Ha kicsúszna a határidőből, és idén már nem érkeznek meg a számlára a befizetései, akkor legkorábban csak 2026-ban kaphat adó-visszatérítést. Éppen ezért érdemes sietni, és még idén kihasználni a kínálkozó lehetőséget!

• egészségpénztár
• megtakarítás
• öngondoskodás