Áll a bál Angliában, ahol politikai botrányt generált, hogy hetente több száz ember vesztét okozza a „halálos hétfő” jelenség, vagyis az a tény, hogy hét elején sokkal többet kell várni, és ezért többen halnak meg a sürgősségi rendszerben, mint más napokon. Megnéztük a magyar adatot, és kiderült: Magyarországon is hétfőn halnak meg a legtöbben. Az okok hasonlóak: bedugul a rendszer. De miért, ha a magyar kórházakban az ágyak közel 40 százaléka üresen áll?

Angliában éles visszhangot váltott ki, hogy a The Independent című lap szerint a szigetországban a hét napjai közül legtöbben hétfőn halnak meg. Az természetesnek tűnik, hogy az évszakok között van ingadozás, de a napok között is? A normális az volna, ha a meghaltak száma egyenletesen oszlana el a hét napjai között, mert a halál – leszámítva talán a közlekedési balesetek miatti tragédiákat – nem tesz különbséget hétfő és szerda között. Ha mégis eltérnek a számok egymástól, akkor az fontos jelzés az egészségügy irányítói számára arról, hogy hiba van a rendszerben. A briteknél biztosan. Ki is derült, mi az: bedugulnak a kórházaik. A vasárnapi betegeket még nem tudják hazabocsátani, és már tömegével jönnek a hétfőiek. A sürgősségi osztályokon megnő a várakozási idő, és ez okoz többlethalálozást.

Mielőtt azonban rácsodálkoznánk a brit egészségügy elképesztően részletes és magyar szemmel bátor statisztikáira, nézzünk körül a saját házunk táján! Korábban elterjedt nézet volt, hogy nálunk legrosszabb eséllyel a hétvégén súlyosan megbetegedők indulnak, mert szombaton és vasárnap ügyeleti rend szerint működnek a kórházak, ilyenkor kevesebb orvos és nővér van szolgálatban.

Nyilvános magyar adatot nem találtunk arról, melyik napon hányan halnak meg a sürgősségi osztályokon, vagy akár a magyar kórházakban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Demográfiai évkönyve azonban közli, hogy melyik napon hány haláleset történik összesen Magyarországon. Mivel hazánkban legtöbben kórházban hunynak el, ez az adat a magyar egészségügyről is sokat elmond. A legfrissebb, 2022-es statisztikát tartalmazó Demográfiai évkönyv napi halálozási adatait megfeleltettük tehát a hét napjainak, majd hétről hétre megvizsgáltuk, melyik nap végzett az első helyen. Mivel egy évben 52 hét van, egy hétnek pedig 7 napja, egyenlő szórásnál átlagosan egy-egy naptári napra hét elsőségnek kellett volna jutnia. 2022-ben ezzel szemben azt találtuk, hogy a hétfő 15 alkalommal volt a leghalálosabb nap. A legkevesebbszer pedig a vasárnap végzett az első helyen. Mindössze kétszer.

Persze ez véletlen is lehet, ezért kiterjesztettük a kutatást öt esztendőre, és azt találtuk: 2018 és 2022 között négy évben is a hétfő végzett a legrosszabb helyen, az egyetlen kivétel 2020 volt. Rendhagyó esztendő: Európában ekkor jelent meg a koronavírus, és szinte a teljes magyar egészségügy sürgősségi ellátóhellyé alakult át. A programozott műtéteket törölték, csaknem minden ágyon sürgősségi esetek feküdtek – covidosok és más súlyos állapotú betegek. A 2020-as év más adatokat hozott tehát, de akkor a magyar egészségügy is másként működött.

Magyarországon tehát a hétfői nap hozza a legrosszabb halálozási adatokat, mint a brit sürgősségi ellátásban.

Második körben kíváncsiak voltunk rá, hánnyal többen halnak meg a hét első napján, mint más napokon. 2018-ban több mint 600 halottal, vagyis mintegy három százalékkal több embert veszítenek el hétfőn, mint az akkori legjobb adatot hozó vasárnap. Hasonló számokat látunk 2019-ben is. 2021-ben már négy százalék volt a különbség, és visszatért a szokásos kép: a hétfő a legrosszabb és a vasárnap a legjobb napja a hétnek. 2022-ben azután eldurvult a helyzet, ekkor már közel kétezer fővel többen haltak meg hétfőn, mint a legjobb adatot hozó szombaton. A hétfő a szombathoz képest 9 százalékos halálozási többletet hozott, de még a péntekhez képest (ami azért mégis munkanap) is hét százalékkal rosszabb értéket.

Az adatok tükrében tehát az látszik: a hétfő a legrosszabb prognózisú nap Magyarországon; a hét folyamán egyre kevesebben halnak meg, legtöbbször csak az változik, hogy a szombat vagy a vasárnap hozza a legkisebb számú halálesetet.

Az életesélyeket tehát meghatározza, ki melyik nap kerül rossz állapotba. De miért?

Térjünk most vissza a brit számokhoz, a szigetországban ugyanis a National Health Service (NHS), vagyis az állami egészségügyi szolgálat részletes heti adatokat közöl az ottani sürgősségi rendszerről. Tudható, mennyit kellett várniuk összesen a mentőknek, amíg a kórházba való megérkezéstől számítva át tudták adni a betegeket a sürgősségi osztálynak, hány százalékos volt az ottani sürgősségi ágyak heti kihasználtsága. Emellett havi bontásban közlik a kritikusan hosszú, 12 órát meghaladó várakozási időt, és az emiatti többlethalálozást, valamint ennek heti megoszlását.

A számokból kitűnik, hogy a hétvégi betegeket még el sem bocsátják, és már ott vannak a hétfőiek, a mentők sorban állnak arra várva, hogy fogadják őket. A hétfői halálozási többlet a The Independent írása szerint a vizsgált sürgősségi osztályokon 25 százalék volt a többi naphoz viszonyítva.

A kutatók kétezerrel több olyan beteget találtak, aki 12 óránál hosszabb ideig várt az ellátásra, mint más napokon. 2020 óta közel hétszeresére nőtt a hétfői elkerülhető halálozási adat a szigetországban azok körében, akik extrém hosszú ideig, tehát 12 óránál tovább vártak. Az angol egészségügyi adatok szerint a városon egyébként szirénázva átrobogó mentők hétfőnként több mint 4000 órát veszítenek a várakozással, szombatonként pedig mintegy 2600 órát töltenek azzal, hogy átléphessék a kórház küszöbét.

Hasonló elemzést hiába kértünk a magyar egészségügytől, pedig a sürgősségi osztályoknak naplózniuk kell a várakozási időket, és az egészségügyi kormányzat korábban azt ígérte, ezeket nyilvánosságra is hozzák. A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárságának küldött kérdéseinkre a sajtóiroda azt közölte lapunkkal, hogy „az adatok bekérése több időt vesz igénybe”. Cikkünk megjelenéséig ezért nem tudtak információt szolgáltatni. (Ha érdemi válasz érkezik, frissítjük cikkünket.)

Tudományos publikációkban sem találtunk a brithez hasonló adatokat, forrásaink szerint azért, mert ezeket a szakmán belül is titkosként kezelik, egy-egy intézmény csak a saját mutatóit látja.

Így végül azt a megoldást választottuk, hogy négy olyan szakembertől kértünk információt, akik jól ismerik a magyar sürgősségi és a kórházi betegfogadási rendszert, valamint fővárosi és vidéki tapasztalattal is rendelkeznek. (Olvasóinknak be kell érniük a névtelenséggel, mert a szolgálati jogviszonyban álló orvosok nem nyilatkozhatnak a sajtónak.)

A négy szakember közül három hallott már a „hétfő problematikáról”, ám ezt a KSH módszertani hibájának tulajdonították. A kórházak gyakran csak hétfőn adminisztrálják le a hétvégi haláleseteket, ezért tévesen azt gondolták, hogy a KSH kimutatásában sem a halálozás, hanem a lejelentés dátuma szerepel. A halálozás dátuma azonban pontosan olyan szigorúan kezelendő adat, mint a születésé, súlyos nyugdíjforintok múlhatnak rajta, az egészségügyi intézmények ezen nem változtathatnak. A KSH azt közölte lapunkkal, hogy az adatszolgáltatásban az anyakönyvvezetők működnek közre, ők pedig nem az adatok beérkezését veszik figyelembe, hanem a halálozás időpontját. A halálos hétfőt tehát nem egy adatfelvételi hiba okozza. Valóban többen halnak meg akkor, mint a hét más napjain.

Akkor tehát mi az ok? Hat lehetséges magyarázatot azonosítottunk:

1. A késői orvoshoz fordulás
Vagyis részben mi magunk. Ahogy a brit egészségügyben, a magyarban is a hétfő a legforgalmasabb nap, és ennek az az oka belgyógyász szakorvosunk szerint, hogy vannak olyan betegek, akik hétvégén nem sietnek be a sürgősségre, bizonyos betegségek fennállása esetén hétfőn hiába mennek, akkor már nem tudnak rajtuk segíteni.

A mentős és sürgősségi osztályos gyakorlattal is rendelkező vidéki forrásunk is megerősíti ezt: a főorvos pályája során többször is találkozott olyan beteggel, akinek fájt a mellkasa, de úgy gondolta, elég megvárni ezzel a hétfőt. Valójában nem mozgásszervi problémája, hanem infarktusa volt. A betegek nehezen különböztetik meg egymástól a halasztható és az azonnali beavatkozást igénylő tüneteket, olyankor rohannak a sürgősségre, amikor esetleg nem kellene, máskor pedig életveszélyt idéznek elő a késlekedéssel. A hétfői halálozási többletnek ez az egyik oka.

2. Tömeg a sürgősségen
„A hétfő gyilkos nap, nemcsak a betegek, de az egészségügyi személyzet számára is” – utal rá egyik forrásunk, hogy ezen a napon keresik fel a legtöbben az egészségügyi intézményeket. Többen is öt-tíz százalékos hétfői többletet említettek, és „fejnehéz” hetekről beszéltek. Ahogy az angoloknál, itt is az az egyik oka ennek, hogy a háziorvosok hétfőn ontani kezdik a beutalókat. A hétvégén elhalasztott esetek és az új páciensek összeadódnak. A sürgősség lényegében a kórház kapuja: ha több beteg érkezik, akkor megnyúlik a várakozási idő. A várótermekben kialakuló tömegjelenetek pedig nem könnyítik meg a személyzet dolgát: minél több a beteg, minél hosszabb a várakozás, annál nehezebb észrevenniük, ha valakinek hirtelen romlik az állapota.

A sürgősségi osztályt nem arra találták ki, hogy az átlagbetegen segítsen, ez kimondottan a súlyos, életveszélyes állapotok elhárítására való. Hiába ül már ott valaki akár tíz órája, a frissen érkező infarktusos, agyvérzéses vagy egy súlyos baleset sérültje nagy biztonsággal beelőzi, és ez önmagában akár fél-egy órával vagy még többel is megnyújthatja a várakozást. Egy idős embernél pedig 10-12 óra étlen-szomjan önmagában is súlyos állapotromlást idézhet elő.

3. „Bedugult sürgősségi osztályok”
A sürgősségi osztály egy kapu, amin keresztül a betegeket osztályozzák és a súlyos állapotúakat tovább küldik a megfelelő osztályra. Ha azonban a kórházi osztályokat „túltöltik”, akkor nincs hova elhelyezni a beteget. „Időnk egy része azzal telik, hogy sírunk a telefonba” – mondja egyik forrásunk. Mikor nem értjük, mit ért ezen, hozzáteszi: „Könyörgünk a többi osztálynak, hogy vegyék át a betegeket”.

Itt a következő lényegi különbség a brit és a hazai egészségügy között. Amíg a Royal College of Emergency Medicine elemzése szerint a brit sürgősségi osztályok 90 százalék feletti ágykihasználtsággal működnek, addig nálunk ez az adat még az 50 százalékot sem éri el. A magyar kórházi rendszer bedugulása annál is érthetetlenebb, mert az ágykihasználtság a kórházak egészében is alacsony. A magyar egészségügy nem tud magához térni a Covid okozta sokkból.

Szakértők gyakran a koronavírus-járvány előtti utolsó „békeévet”, 2019 adatait használják a mostani helyzet elemzéséhez. 2019 első négy hónapjában 104 ezer műtétet végeztek, tavaly ugyanebben az időszakban csak 91 ezret a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint (NEAK). Az egészségbiztosító legfrissebb kórházi számai 2024 januáriak, akkor a tényleges ágykihasználtsági mutató 63 százalék volt. Persze az országos átlag rejthet szélsőségeket, de nem ezt látjuk: a legmagasabb értéket, 75 százalékot Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében regisztrálták, a legalacsonyabbat, 49 százalékot pedig Nógrádban. Budapesten 67 százalékos ez az arány. Vagyis országosan 100-ból 63 ágyon fekszik beteg, 37 üresen áll. Miért dugulnak be akkor a kórházak?

„Hiába van ott az ágy, ha nincs mellette szakdolgozó – mondja a nagy fővárosi mentős és sürgősségi osztályos tapasztalattal is rendelkező forrásunk. – Ha 100 ágyból csak 63-ra jut ápoló, akkor a többit valójában nem is nevezhetjük kórházi ágynak. Azok csak sima bútordarabok, és a tényleges kórházi ágyak száma 63. Ha pedig tényleg 63 beteg fekszik ott, akkor az az osztály 100 százalékkal működik” – érzékelteti a helyzet komolyságát. Ha igaza van, akkor 37 százaléknyi fekvőhelyet akár le is vihetnének a raktárba. De nem viszik. Még a szüneteltetésüket sem nagyon merik lejelenteni Müller Cecília országos tisztifőorvosi hivatalának, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak, mert a közvélemény hisztérikusan reagál minden kórházi ágyszámcsökkentéssel kapcsolatos hírre, a kormány pedig nem szereti a botrányokat. Ha a főorvosnak igaza van, akkor az elmúlt években úgy esett vissza a magyar egészségügy kapacitása, hogy „vasat”, vagyis ágylábat és matractartó rácsot nem veszítettek.

4. Az egészségügyiek korlátozott ügyeleti létszáma
Emiatt a nagyobb sürgősségi beavatkozásokat hétfőre halasztják, viszont akkor már programozott műtéteket is végeznek. Például egy combcsonttörés sürgősségi beavatkozás, de egy csípőprotézis beültetése tervezett műtét. Ha a baleset hétvégén történik, előfordul, hogy hétfőre hagyják. A kétféle program összefésülése azonban nem mindenhol megy zökkenőmentesen. Például azért, mert nem minden műtő üzemel technikai okból, vagy az altatóorvosok alacsony száma miatt. És előfordul, hogy a prof betegét kell előre sorolni. Nem pusztán a magyar egészségügyben van jelen ez a nehézség, a The Independent is hivatkozik egy idős asszony esetére, akinek pénteki balesete után még hétfőn is elhalasztották a traumás műtétét a „betegroham” miatt. Végül a halottkém a késedelmet jelölte meg a halál okának. Vélhetően hasonló emberi sorsok állnak a magyar statisztika számai mögött is.

5. Az egészségügy nem tud ellátni annyi beteget, amennyi hozzájuk fordul
Sok döccenővel működik a rendszer, a háziorvosi ellátás és a több hónapos előjegyzéssel működő szakrendelések helyett is gyakran a sürgősségi osztályra mennek a betegek, mert az mindig elérhető. Több forrásunk is jelezte, hogy a háziorvosi ügyeletek átszervezése, centralizálása növeli a sürgősségi szolgálathoz fordulók számát. Ha máshogy nem férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, a biztosítottak oda fognak menni, ahol feltétel nélkül megvizsgálják őket. A sürgősségről pedig senkit sem küldhetnek el anélkül, hogy legalább egy egészségügyi dolgozó ne kérdezné ki őket. A magyar társadalom ezért túlhasználja és más célra veszi igénybe a sürgősséget, mint amire az eredetileg szolgál.

6. Nem számolnak a hétfői terheléssel
A naptári napok szerinti halálesetek aránya, és a várakozási idő hossza fontos mutató. Az ellátás megszervezésénél hétfőn magasabb igénybevétellel kellene számolni, és megerősített létszámmal jelen lenni az intézményekben.

Az általunk megkérdezett magyar orvosok egybehangzóan azt mondták, hogy tapasztalatuk szerint évről évre nő a sürgősségi osztályok forgalma. Valójában a csúcsév 2016-ban volt, akkor az egészségbiztosító adatai szerint 124 ezer beteg fordult meg a sürgősségi osztályokon, a viszonyítási pontként használt 2019-ben 120 ezren voltak, 2021-ben viszont csak 101 ezren. Ehhez képest valóban emelkedett 2022-ben a forgalom, 105 ezerre, de ez még mindig messze a korábbi érték alatt marad.

Miért érzi mégis mind a négy megkérdezett orvos, hogy jelentősen nő a terhelésük? Két okot látunk. Egyrészt a kórházi reformot, amelynek során jó néhány kisebb kórház sürgősségi osztályát betegellátó hellyé minősítették le, és ez megnöveli a nagyobb centrumok forgalmát. Orvosaink döntően ilyen központokban dolgoznak, és a saját számaik tényleg nőttek.

A másik ok a súlyosabb esetek arányának emelkedése, 2016-ban a sürgősségen megforduló betegek 2,4 százaléka halt meg, 2022-ben már 3,7 százalékuk.

A „halálos hétfő” jelenség tehát egyformán jellemzi a brit és a magyar egészségügyet is, ahogy az „egyre halálosabb hétfő” szimptóma is. Itthon 2022-ben már kilenc százalék volt a különbség a halálozásban a hét legrosszabb és legjobb mutatójú napja között. Érdekes, hogy a korábban sokak által hatékonyabbnak gondolt állami egészségügyi rendszerek milyen nehezen állnak talpra a Covid után. Talán a biztosítási elv kevésbé érvényesül Angliában és nálunk, mint a többi országban, ezért az egészségügy szereplői nem érzik, hogy szolgáltatást nyújtanak, és a számlát nem az állam, nem a Belügyminisztérium, nem valamelyik politikus, esetleg hivatal vezetője állja, hanem végső soron az a beteg – vagy a gyereke, unokája – az adóján keresztül, aki hétfőnként olyan sokat vár arra, hogy végre sorra kerüljön.

• egészségügy
• betegellátás
• kórház