Az egyre fontosabb digitalizáció ellenére a magyar vállalatok e tekintetben még mindig alulteljesítenek. A technológiai változások ugyan rengeteg munkahelyet fognak megszüntetni, új, magasabb hozzáadott értékkel bíró pozíciók is létre fognak jönni. Az Egyensúly Intézet kerekasztal-beszélgetésén Bíró Pál, a Google Magyarország igazgatója, Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és Tajthy Krisztina, az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért főtitkára tárgyalta át Magyarország digitális helyzetét.

Leginkább a kkv-szektorban szükséges a digitalizáció

A szakértők egyebek mellett az alábbiakról beszéltek az Egyensúly Intézet csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén:

Csányi Péter szerint a digitalizációban leginkább a kkv-szektor van elmaradva, elsősorban ezen ágazatnak kell kihasználnia a technikai fejlődés vívmányait, például felhőszolgáltatások használatával. A nagyvállalatok és az állam megszerzi az ehhez szükséges tudást, a kkv-nak azonban ebbe több energiát kell fektetni.

Bíró Pál véleménye szerint a digitalizáció akkor lehet a magyar gazdaság számára egy kitörési pont, ha a piaci szereplők rájönnek, hogy enélkül nem lehet igazán fejlődni a jelenlegi körülmények között. A koronavírus után jól látszott, hogy a környező országok közül Magyarország került vissza leghamarabb az offline világba a lezárásokat követően, ez alapvetően nem probléma, de jól mutatja, hogy a járvány alatti digitalizáció inkább egy kényszer volt.

Tajthy Krisztina úgy látja, hogy a digitális kompetenciákhoz egy olyan „mindset” is tartozik, amelynek nemcsak a digitális eszközök használata a része, hanem az is, hogy olyan stratégiákat alakítsunk ki, amelyek mentén hosszú távú fejlesztéseket is véghez tudunk vinni.

Az OTP vezérigazgató-helyettese szerint a tudást fontos, de főleg a kkv-k tekintetében jelentős a generációs kérdés is, bár a járvány alatt az idősebbek is elkezdték használni a digitális eszközöket, még mindig vannak hiányosságok e téren. A legnagyobb probléma inkább a forráshiánnyal van, egy informatikai fejlesztés rengeteg pénzbe kerül, ezt pedig sokan nem tudják kigazdálkodni. A harmadik gond egy európai technológiai óriáscég hiánya: a kontinensen nincs egy olyan vállalat, amely a digitális infrastruktúrát megfelelő mértékben ki tudta volna építeni.

A Google Magyarország igazgatója elmondta, hogy a magyar vállalatok tudásában nagy hiányosságok láthatók: például sokan nem tudják kezelni az alapvető számítógépes rendszereket, rengetegen pedig azt sem értik, hogy miért van szükség egy weboldalra a cég működéséhez. Csányi Péter azt is kiemelte, hogy a válságok idején a megfelelően digitalizált vállalatok tudnak túlélni, ezek kutatások alapján is sokkal jobban teljesítenek, mint a technológiailag nem fejlett társaik.

A legkisebb vállalatoknál gyakran felmerül az a kérdés, hogy miért kell jelen lenni az internetes szférában is: Csányi Péter elmondta, hogy ma már az emberek nagy többsége az online térben tájékozódik a környezetében lévő dolgokról is, ezért nagy versenyelőnyhöz jut az, aki ezt a lépést megteszi. Tajthy Krisztina hozzátette, hogy nincs olyan munkakör vagy vállalat, amelynek ne lenne előnyére a digitalizáció, már a mezőgazdaságban és a takarítóknál is nagy fejlődést lehet ezzel elérni.

Mi lesz a munkahelyekkel?

Tajthy Krisztina szerint erre több teória is van: az Economic Forum kutatása szerint a digitalizáció hatása pozitív lesz, de csak akkor, ha a jelenlegi dolgozókat felkészítjük a technológiai változások hatásaira. Ugyan kevesebb munkahely nem lesz, de azok, akik nem fejlesztik magukat folyamatosan, könnyen munkanélkülivé válhatnak, ez utóbbi akár több százezer dolgozót érinthet.

A digitális kompetencia hiányát emelte ki Bíró Pál is: fel kell készülni arra a rendkívül felgyorsult fejlődésre, amely a következő néhány évben munkahelyeket fog megszüntetni, de új pozíciókat is teremteni fog.

Az OTP vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy a kutatások általában arról szólnak, hogy a technológia inkább a munkaórák számát fogja csökkenteni, viszont ez csak azoknak lesz elérhető, akik megfelelő mértékben tudnak alkalmazkodni a folyamatokhoz. Bíró Pál ehhez hozzátette, hogy a digitalizáció a hatékonyságot fogja növelni, és azt fogja segíteni, hogy az emberek nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező munkákat tudjanak végezni.

A piac és az állam felelőssége is a technológiai fejlődés elősegítése

Az IVSZ-Szövetség főtitkára elmondta, hogy a digitális kompetencia fejlesztése minden szereplő felelőssége: egyrészt segítenek a kormány által nyújtott támogatások is a technológia fejlődése érdekében, de fontos az is, hogy egyéni szinten is folyamatosan képezzük magunkat, ehhez több lehetőség is a rendelkezésünkre áll.

A Google Magyarország igazgatója szerint hiányoznak azok a nemzetközi nagyvállalatok, amelyek tudnának segíteni a digitalizációban, de egyetért azzal, hogy ebből alapvetően mindenkinek ki kell vennie a részét: a technológiai fejlődés akkor lesz a leghatékonyabb, ha összefogásban valósul meg.

Csányi Péter úgy látja, hogy az államnak van a legnagyobb szerepe a digitalizáció fejlődésében: USA és Kína sem lehetne vezető szereplő, ha nem jöttek volna létre ezekben az országokban olyan szabályozások és lehetőségek, amelyekkel a vállalkozások is fejlődni tudtak volna. Az európai kontinensen ráadásul nem nemzetállamok szintjén kell versenyezni, hanem az unió szintjén kell úgy szabályozni, hogy az legjobban segítse Európa digitalizációját.

Az OTP vezérigazgató-helyettes úgy válaszolt arra a kérdésre, hogy mi kell a készpénzmentes gazdasághoz, hogy nem szükséges, hogy a hazai gazdaságból teljesen kiszoruljon a készpénz, inkább a feketegazdaság terjedését és a GDP-arányos forgalomban lévő készpénz mennyiségének növekedését kell visszaszorítani.

Filippov Gábor, a beszélgetés moderátora utolsó kérdésként arra volt kíváncsi, hogy amennyiben a beszélgetés résztvevői teljhatalmat kapnának az állam digitális ügyeit illetően, milyen lépéseket tennének először. A szakértők e kérdésre az alábbi válaszokat adták:

 Tajthy Krisztina először átnézné az elmúlt időszakban lezajlott programok eredményeit, és az eddigi tapasztalatok alapján a digitális kompetencia fejlesztését helyezné előtérbe, valamint megnövelné a technológiai szektorba irányított forrásokat.

Csányi Péter az utánpótlással és a képzésekkel foglalkozna először, majd a digitális infrastruktúrát fejlesztené. A magyar gazdaságban is szükséges egy olyan digitális rendszer, amely jelentős mértékben tudja segíteni a kkv-k fejlődését, de az is fontos, hogy a nagyvállalatoknak olyan környezetet biztosítsunk szabályozási és környezeti oldalon, amelyek mellett szívesebben fektetnek be a magyar gazdaságba.

Bíró Péter szerint is a digitális kompetencia fejlesztése a legfontosabb, a szakember ezt képzésekkel érné el. A másik kritikus fontosságú terület a munkaerő átképzése, hogy a digitalizáció ne munkahelyeket szüntessen meg, hanem hatékonyabbá tegye azokat, harmadszorra pedig olyan ösztönzőket vezetne be a magyar gazdaságba, amely a legkisebb vállalkozásokat is segíti a technológiai átállásban.

• digitalizáció
• technológia
• piac
• gazdaság