Ez olyan ételek és italok gyűjtőneve, amik a gyártás során számos folyamaton mennek keresztül, különböző mesterséges tartósítószerekkel, színezékkel, cukorral tesznek vonzóbbá a vásárlók számára.

Ezek az ételek általában sok összetevőből állnak, és alacsony a tápanyagtartalmuk. Néha olyan kellemes ízük van, hogy fogyasztásuk addikcióhoz vezet, növelik az étvágyat is, és erősen hizlalnak.Az ultrafeldolgozott élelmiszerekA boltokban kapható ételeknek és italoknak négy nagy csoportja ismert: az első a feldolgozatlan és enyhén feldolgozott kategória, a második a feldolgozott kulináris összetevők, a harmadik a feldolgozott, a negyedik pedig az ultrafeldolgozott élelmiszerek csoportja.

A feldolgozatlan ételek-italok azok, amik nyersen kaphatóak, mint a zöldségek, gyümölcsök, magvak, húsok, tojás, gomba, alga, víz. Ehhez a csoporthoz még olyan enyhén feldogozott élelmiszerek tartoznak, amiket természetes szerekkel tartósítottak. Ezek nem, vagy csak minimálisan csökkentik a tápanyagtartalmat. Ide sorolandóak azok is, amiknek az egyébként sem fogyasztható részét távolítják el, tehát őrölték, mint a 100%-ban teljes kiőrlésű gabonatermékek vagy a darált kávé esetében.Általában fagyasztva, hűtőben tárolják őket, pasztörizálják, fermentálják vagy vákuumcsomagba zárják, hogy az egyébként romlandó ételek a minőségüket megőrizzék.A következő csoport tagjai a feldolgozott kulináris összetevők, ezek préselés, finomítás, őrlés és szárítás révén jönnek létre, ide tartoznak például a hidegen sajtolt olajok vagy a teljes kiőrlésű lisztek is. Ezeket önmagukban nem szokás fogyasztani, hanem alapanyagként használatosak.

Ezután egy vízválasztóvonal érkezik, a feldolgozott ételek kategóriája. Ezek már tartalmaznak hozzáadott sót, cukrot és zsírokat, ezek lehetnek például konzervételek, sózott sajtok, pékáruk, a felvágottak egy része, mint a sonka vagy a szalonna. Legalább 2-3 összetevőt tartalmaznak, és alkalmasak az azonnali fogyasztásra.És itt elérkeztünk az ultrafeldolgozott ételekhez, amik gyakran a napi ajánlott sóbevitel többszörösét tartalmazzák, édesítettek, transzzsírt, telített zsírt, mesterséges színezéket, ízesítőt és tartósítószert tartalmaznak, ami segít megtartani textúrájukat, és növeli eltarthatóságukat.Elkészítésük során számos gyártási folyamaton átmennek, ide tartoznak például a cukros üdítők, a chipsek, a reggelizőpelyhek, a mirelitételek egy része, a löncshús, a tömeggyártott, csomagolt kenyerek, a margarin, a gyümölcsjoghurt, az energiaitalok, az előre gyártott pizza, a virslik, a porított instant levesek. Ezek az ételek nem ritkán az enyhén feldolgozott élelmiszerek helyett szerepelnek sokak étrendjében.Az ultrafeldolgozott élelmiszerek hatásaEgy 2020-ban megjelent átfogó kutatás szerint az egészségmegőrzés és a fogyás szempontjából sokkal előnyösebb frissen készített, feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszereket fogyasztani az ultrafeldolgozott ételek, italok helyett. A globális élelmiszer-ellátás sajnos ennek ellenére ez utóbbiak irányába húz, ami számos krónikus betegség előfordulásának a növekedését okozza.

Megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozással megelőzhetővé válhatnának olyan egészségügyi állapotok, mint a szív-érrendszeri betegségek, a cukorbetegség vagy az elhízás, és az abból fakadó kórállapotok kialakulása.Az ultrafeldolgozás ugyanis a élelmiszerek energiasűrűségét is megváltoztatja, elősegíti a túlevést, ami előbb-utóbb anyagcserezavarokhoz vezet. Épp magas kalóriatartalmuk miatt válnak olyan étvágygerjesztővé, okoznak enyhe addikciót. Nem beszélve arról, hogy gyakran sokkal jutányosabb áron elérhetőek, mint a nem feldolgozott ételek, ráadásul hosszú szavatossági idejük miatt a háztartásokban könnyű raktározni belőlük.Bebizonyították, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyakori fogyasztása, tehát ha az étrend 80%-át teszi ki, növeli a szervezetben lévő vércukrok és telített zsírok mennyiségét, befolyásolja a szénhidrát-anyagcserét, felborítja a nátrium egyensúlyát, ami számos diétával összefüggő betegség kockázatát növeli. Sőt, kiemelendő, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek összetétele és az étrend fehérje-, rost- és káliumtartalma között fordított összefüggést találtak. Tehát minél feldolgozottabb egy étel, annál alacsonyabb a tápanyagtartalma.

Egy közel 350 ezer fővel végzett vizsgálat során, ahol a résztvevőket 5 éven át nyomot követték, megfigyelték, hogy 15%-kal nőtt az esélye hízásra azoknak, akiknek az étrendje főleg ultrafeldolgozott élelmiszerekből állt. Akik a kísérlet elején már túlsúlytól szenvedtek, azoknál ez a mutató 16% volt.

• feldolgozott étel
• elelmiszer
• egészség