A szakember nem ért egyet azzal, hogy maszkot csak betegeknek kell hordania, sőt szerinte a kesztyű és a sapka viselése is elengedhetetlen a koronavírus elleni védekezéshez. A pulmonológus lapunknak azt is elárulta, hogyan ellenőrizhetjük magunkat, milyen tünetekre kell odafigyelnünk, szedhetünk-e gyógyszert, és tényleg érdemes-e meleg italokat inni a megelőzéshez.

Rendkívüli veszélyhelyzet kihirdetése, rendezvények betiltása, boltok, éttermek, szórakozóhelyek bezárása, digitális oktatásra átállás – a magyar kormány az elmúlt héten számos intézkedést vezetett be, hogy lassítsa a koronavírus terjedését. Az egyéni felelősségen és az izoláción kívül azonban azt is fontos tudni, hogy pontosan milyen praktikus tanácsokat érdemes megfogadnunk, ha oda akarunk figyelni az egészségünkre. Várdi Katalin, az InspiroMed Légzésközpont és Alvásklinika pulmonológusa most erről beszélt a hvg.hu-nak.

Mint fogalmazott: a védekezés első és legfontosabb tanulsága, hogy a járvány közösségi történet, amikor „az én-t le kell cserélni a mi-re”. „Most nem az a lényeg, hogy én ki vagyok, hanem az emberiség érdekét kell nézni, el kell felejteni az egyéni szempontokat” – mondta.

Várdi Katalin szerint ennek megfelelően be kell látni, hogy az izoláció nemcsak saját magunk, hanem az egész közösség érdeke. És bár a magyar hatóságok folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy maszkot csak a betegeknek kell hordani, a tüdőgyógyász ezzel egyáltalán nem ért egyet.

„Az egészségügyi kormányzat valószínűleg azért próbálja meg lebeszélni az egészséges embereket a maszkhasználatról, hogy maradjon tartalék. A valóság az, hogy mindenkinek érdemes maszkot és kesztyűt hordania, ha kimegy az utcára, mert a tünetmentes emberek ugyanúgy képesek másokat megbetegíteni. A maszk viselése nem más, mint egy komoly, kiterjesztett izoláció, amivel a megszokott családi környezetünkön kívül élőket és magunkat is védeni tudjuk” – mondta.

Várdi Katalin szerint azt is fontos tudni, hogy minden maszknak van egy használati ideje, amit be kell tartani. Ha pedig nem tudtunk sehol beszerezni, már az is sokat számít, ha sálat teszünk az arcunk elé, de figyeljünk rá, hogy az orrunkat is takarjuk el vele.

Amikor hazaérünk, a maszkot úgy vegyük le, hogy ne érjünk az arcunkhoz. A levett maszkot tegyük egy kis zacskóba, majd dobjuk a kukába, amit – ha van rá lehetőség – a lakáson kívül tároljunk.

Ha nem gumiból készült kesztyűt viselünk az utcán, akkor a legjobb, ha azt is azonnal kimossuk, negyven vagy hatvan fokon. Érdemes sapkát is húzni, hiszen a haj is lehet a fertőzés forrása, ezzel megelőzhetjük, hogy az arcunkba lógjon. Ilyenkor természetesen a sapkát is ki kell mosni – sorolta a teendőket a pulmonológus.

Tervezzünk és mérjünk lázat

Várdi Katalin azt is hangsúlyozta: a koronavírus terjedését úgy tudjuk a legjobban megakadályozni, ha "falakat emelünk", és ott is maradunk – áttételesen és a gyakorlatban is. Nem véletlenül az egyik legfontosabb tanács, hogy amikor csak tehetjük, maradjunk otthon, és bármilyen nehéz, csökkentsük a minimálisra a társas érintkezéseink számát. Ha mégis ki kell mozdulni, például bevásárolni, akkor alaposan fontoljuk meg, hogy ez kinek a feladata.

A tüdőgyógyász kiemelte, hogy a vírus eddigi működéséről már szerencsére vannak tapasztalatok, így a statisztikák alapján azt is tudni lehet, hogy a gyerekek kifejezetten aktívan tudják terjeszteni a fertőzést, miközben rájuk kevésbé veszélyes. Az is egyértelmű, hogy a 65 év feletti populációnak korosztályos okokból gyengébb az immunrendszere, a szívműködésük is romlik, ezért sokkal erősebben ki vannak téve a betegségnek. Nekik ezért tényleg otthon kell maradniuk, és hiába a tavasz, a fiatalabb korosztálynak is meg kell értenie, hogy nemcsak magukat, hanem a családtagjaikat is kockázatnak teszik ki, ha közösségbe járnak.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a koronavírus nem egyszerű tüdőgyulladást okoz, hanem a beteg immunrendszerét is megváltoztatja. Egyszerűbben megfogalmazva maga a szervezet bomlik fel és kezd el másképp viselkedni – mondta a szakember.

Hiába kevésbé súlyos az esetek 80 százaléka, a fennmaradó húsz százalék is rendkívüli módon megterheli az egészségügyet, nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban már kórházhajókkal készülnek a járvány tetőzésére. Aki viszont csak kicsit lesz beteg, nem súlyosak a tünetei, az otthon is át tudja vészelni a betegséget – tette hozzá.

Erre azonban előre fel kell készülni, nem szabad megvárni, míg a családban valakinek tényleg tünetei lesznek. Pont ahogy lemondtuk a nyaralást, vagy nem használtunk már hetek óta tömegközlekedést, azt is meg kell tervezni, lehetőség szerint hogyan rendezzük át a lakást.

Jelöljünk ki egy saját szobát a betegnek, amit jól lehet majd szellőztetni, gondoljuk át előre, hogyan tudjuk a lehető legjobban izolálni fertőzés esetén – mondta.

Várdi Katalin szerint attól, hogy valaki nem beteg, még előre fel tud készülni, ebbe pedig az is beletartozik, hogy folyamatosan figyeljük magunkat. Két alapvető dolgot mindenki megfogadhat: legyen otthon lázmérő és napi kétszer mérjük a lázunkat, így jól nyomon tudjuk követni az esetleges változásokat. Ha van egy kis hőemelkedésünk (37,1-37,2 fok), nem kell megijedni, de ha megtehetjük, akkor itt már érdemes izolálni magunkat a család többi tagjától. Nyugodtan használjunk gyógyszert az esetleges tüneteink enyhítésére, láz- vagy fájdalomcsillapításra.

Tüdőgyógyászként a szakember még két önmegfigyeléses módszert ajánl, ha enyhe tüneteket észlelnénk magunkon.
Mérjük meg, hogy egy perc alatt hányszor veszünk levegőt (ehhez elég, ha fél percig mérjük a levegővételek számát és azt szorozzuk be kettővel). A normál érték 12-16 között van, ha ez felmegy 18-20-ra, az azt jelenti, hogy egy levegővételnél nem jut a tüdőnkbe elég oxigén. Ez esetben érdemes orvosi segítséget kérni.
Naponta megmérhetjük azt is, mennyi ideig tudjuk akaratlagosan visszatartani a levegővételt. Vegyünk egy mély levegőt, és ha a szokásos 30 másodperc helyett csak 10 másodpercig bírjuk, szintén siessünk az orvoshoz.
Aki teheti, annak érdemes beszereznie egy szaturáció (véroxigénszint) mérőt is, itt akkor kell orvoshoz menni, ha az érték 90 alá megy. A 100 feletti magas pulzus – ha azt más nem indokolja – szintén figyelmeztető jel.

Hinni a tudományban

És hogy mik azok az enyhe tünetek, amik jelezhetik a koronavírus-fertőzést? A szakember szerint a legegyszerűbb torokfájástól kezdve a nem váladékos köhögésen át – ritkán ugyan, de – még nagyobb hasmenés is megelőzheti a súlyosabb légúti tüneteket. Ezt ugyan kutatásokból nem tudja megerősíteni, de egyre több orvos jelzi azt is, hogy az esetek 30 százalékában a betegek a szagokat sem érzik. (A kormányzati tájékoztató oldalon is közzétették a tüneteket, azt ide kattintva nézheti meg.)

A vírus lappangási ideje átlagosan 2-14 nap, de extrém esetben 0-27 nap is lehet. Az pedig mára biztossá vált, hogy a lappangási idő alatt is fertőz, melynek súlyossága attól függ, hogy mennyi vírus jutott az ember szervezetébe.

Több évtizedes praxissal a háta mögött Várdi Katalin egyáltalán nem tartja ördögtől valónak a népi gyógymódokat sem, hiszen az emberiség több ezer éve kell hogy megküzdjön a fertőzésekkel. Az egyik tanács a gyakori és bőséges folyadékpótlás, amivel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a nyeléssel a vírus a bélrendszerbe jusson, ahol kevésbé súlyos károkat okozhat, mint a tüdőben. Tapasztalatból ismert, hogy a meleg kicsapja a fehérjét, ezért nem tartja rossz ötletnek a meleg italok fogyasztását sem. Hangsúlyozzuk, ez önmagában nem elégséges gyógymód, nem váltja ki az orvosi ellátást, a szakember szerint mindennél fontosabb a lehetőség szerinti elkerülés.

„A világ kutatói nagyon gyorsan felismerték a vírust, így gyorsan is tudnak reagálni rá. Hollandiában már most folyik egy kutatás, mellyel a szervezetben kialakuló antitestek száma alapján mérni tudják, hogy valakiben kialakult-e a védekezés a vírussal szemben. Biztató vizsgálatok vannak a védőoltások területén is. A legfontosabb, hogy érezzük: ez most a mi közös feladatunk, amit közösen fogunk megoldani” – tette hozzá a szakember.

Várdi Katalin arra is figyelmeztetett, hogy nemcsak koronavírus miatt lehetnek légúti tünetei valakinek, sok más betegség is igényel vizsgálatot, nekik is érdemes orvoshoz, tüdőgyógyászhoz akár tüdőgondozóban, szakrendelőben, akár magán-egészségügyi ellátás keretében. Akik pedig allergiások vagy asztmások, azok is figyeljenek oda, hogy kezeljék a tüneteiket, hiszen a pollenszezon is most kezdődik.

• Várdi Katalin
• koronavírus
• védekezés