Jön az 1000 forintos félkilós fehér kenyér és az 5000 forintos karaj?
A már most is csillagászati árak még feljebb mehetnek.
Magyarország június végéig megtiltotta 25 agrártermék, közöttük a hazainál jóval olcsóbb ukrán gabona, tojás, hús behozatalát. A termelők azt remélik ettől, hogy nőnek a felvásárlási árak és visszatérnek a vevők, de a fogyasztók aggódhatnak. Az olcsó import leállításával tovább gyorsulhat az élelmiszerinfláció, félő, hogy jön az 1000 forintos félkilós fehér kenyér és az 5000 forintos karaj.
Nagyobb ársokkot okozott az EU-ban az ukrajnai háború, mint az USA terménypiacán. Még mindig nem ereszkedtek vissza az árak a világpiaci jegyzések szintjére. De ami késik, az nem múlik. A szakértők szerint az unióban várható a terményárak további csökkenése, ami nehéz helyzetbe hozná a termelőket.
Az ukrán agrártermékek napokban elrendelt tilalmától a kelet-európai államok azt remélik, újra helyreáll a piaci egyensúly, és megállíthatják, megfordíthatják a terményárak zuhanását. Az intézkedés várható hatásáról azonban megoszlik az érintettek véleménye.
Tóth Sándor, a Létavértesi Aranykalász Szövetkezet és a MOSz Gabonatermesztők Országos Választmánya elnöke elégedett az importstoppal. Ellenőrizetlenül érkezett ugyanis a gabona Ukrajnából, Kelet-Magyarországon megteltek a tárolók. Emiatt nincs kereslet a helyi terményre, főleg a kukoricára.
"Ez a megoldás: ismét lesz kereslet" - mondta lapunknak a választmányi elnök.
Az intézkedéstől azt is várja, hogy beindul az áremelkedés. Míg két-három hónapja ugyanis a kukoricát tonnánként 70 ezer forint körül lehetett értékesíteni, addig az elmúlt hetekben már csak 55 ezer forintos árakról hall. Pedig a tavalyi aszályos évben itthon, az Alföldön keveset, vagy semmit sem termett a növény, miközben extra nagy lett a termelés önköltsége, de a gazdák nem tudtak árbevételt realizálni. Ezért Tóth Sándor becslései szerint az idén mintegy 20 százalékkal csökken itthon a kukorica vetésterülete.
Fotó: Depositphotos
A már most is csillagászati árak még feljebb mehetnek. Fotó: Depositphotos
Mások szerint viszont nem a lengyel, a szlovák és a magyar importstop, sokkal inkább az uniós raktárkészlet fogja meghatározni az árakat, mert az uniós magtárak is megteltek. Búzából, kukoricából is nagy az átmenő készlet, miközben júniusban kezdődik az aratás. Ráadásul tovább nő majd a készlet, mert a közép- és kelet-európai tagországok importstopja ellenére sem állt le az ukrán szállítás az unióba.
Magyarország és Szlovákia ugyanis nem akadályozza az ukrajnai gabona tranzitforgalmát, ezt csak a lengyelek állították le. Bulgária, Románia pedig még fontolgatja, hogy elrendeli-e a behozatali tilalmat.
Szabadulnának a készletektől
Az aggódó magyar gazdát mindebből persze csak az érdekli, hogy könnyebben és jobb áron szabadulhat-e meg az eladatlan óterméstől? A tavalyi betakarítás után ugyanis sokan nem adták el a gabonát, mert arra számítottak, hogy a tél végén – mint eddig mindig – drágábban tudják majd értékesíteni. Ez azonban az ukrán dömping miatt nem így lett. Az unió belső fogyasztása is visszaesett, így a gabona értékesítése is problémássá vált, miután sok millió tonna ukrán gabona került a tagországok magtáraiba. Ekkora készletekben már nem tudnak értékesíteni a világpiacon, ehhez nem elég a kikötői kapacitás.
Az aszály, a megugrott költségek után új kihívás a magyar gazdáknak az EU-ba ömlő, az árakat letörő vámmentes, ukrán gabona.
Búzából így az EU soha nem látott méretű, gigantikus 14-15 millió tonnás átmenő készlettel várja az új termést. Ez a kétszerese a szokásosnak. Kukoricából – bár a kelet-európai aszály után kevésnek tűnt a termés – az ukrán termény beáramlása miatt szintén bőséges lett a készlet, miután egyensúlyba került a kereslet és a kínálat.
A megkérdezett piaci szereplők szerint az importstop fékezheti valamelyest a további hazai árcsökkenést, de az így is folytatódhat. Például, ha az euróhoz képest a forint, vagy a dollárhoz képest az euró tovább erősödik. Az euró erősödésével a kukorica uniós ára is esni kezd, függetlenül a keleti tagállamok importstopjától.
Sokkal nagyobb lesz azonban a közvetett hatása az intézkedésnek.
Olajos bőség
Az ukrán piacelemzők szerint az exportstop az olajos növények, a tavaszi repce és főleg a napraforgó, szója vetésére ösztönzi az ottani gazdálkodókat. Várakozásaik alapján az idén ezért radikálisan csökkenhet Ukrajnában a kukorica területe. Az olajos növények európai piacán viszont bőséges lehet a kínálat. Míg Ukrajnában a napraforgó előző évihez képest növekvő termelése is legfeljebb a működő feldolgozói kapacitások kielégítésére lehet elegendő, addig az EU-ban az idén az előrejelzések szerint rekordot dönthet majd a napraforgó vetésterülete és példátlan, akár 11 millió tonna termés esedékes. Ez a nagy átmenő készlet mellett, továbbra is lefelé nyomhatja majd az árakat.
Ilyen előzmények után Potori Norberttől, az AKI Agrárgazdasági Igazgatóságának vezetőjétől kérdeztük, a piaci kilátások alapján a gazdák milyen tavaszi kultúrát vessenek. A döntéshez fontos, hogy a világ kukoricatermő területe – az USA-t és Brazíliát leszámítva – ebben a szezonban – a rendelkezésre álló információk alapján – kisebb lehet a tavalyinál. Mivel a kukorica globális mérlege jelenleg is szűkösebb a búzáénál (búzából, árpából, olajmagvakból viszont a korábbinál nagyobb mennyiség állhat rendelkezésre), Potori Norbert szerint éppen a kukorica az, ami talán stabilabban tarthatja a pozícióit a nemzetközi piacokon.
Nagy a kockázat, de extraprofitot ígér
Igaz, hogy a kukorica inputanyag-igényes, de ha az idén az időjárás a nagy termelő államokban mostohább, nálunk kegyesebb lesz, az is kedvezhet a hazai gazdáknak.
La Niña után El Niño
A meteorológiai prognózisok szerint egy hároméves “La Niña” időszak után (amikor a tengerfelszín hőmérséklete a Csendes-óceán középső részének kelet-egyenlítői részén több fokkal alacsonyabb a normálisnál) az idén már az “El Niño” (azaz a La Niña ellentéte) fog érvényesülni. Ez már a tavasz végétől, nyár elejétől be fog következni. Míg az El Niño a világ szójatermés-átlagára pozitívan hat, a gabonafélékére, közöttük kiemelten a kukoricáéra viszont károsan. E hatások azonban – szerencsénkre – a legkevésbé az európai kontinensen érvényesülnek majd.
Potori Norbert arra számít, hogy – mivel a kukorica és a búza világpiaci ára között erős az összefüggés – a kukorica szűkösebb kínálata a későbbiekben fékezheti a búza árának további esését is.
"A kibontakozó El Niño időjárási helyzet akár meg is fordíthatja az ár csökkenését" – véli a szakember.
Hozzátéve, hogy a jelenlegi helyzetben ez persze kockázatos prognózis, különösen, hogy a keresletet nagyban befolyásoló makrogazdasági tényezőket most nem vesszük számításba.
Gázpánik
Összességében azonban a tavalyi mélypont után lehet, hogy mégis megéri majd az idén a kukoricát választani a csökkenő globális tartalékokra, az ukrajnai termelés valószínűsíthetően jelentős visszaesésére és a jelenlegi globális időjárási kilátásokra alapozva. Bízva abban, hogy az európai földgázpiacon a tél közeledte nem vált ki olyan pánikhullámot, amely az árakat – ezzel a terményszárítás költségét – esetleg ismét a magasba löki.
Importstop 25 termékre
Június 30-ig tilalmat rendelt el a kormány 25 Ukrajnából származó árura: egyebek között gabonafélékre, repce- és napraforgómagra, a lisztre, étolajra, mézre és egyes húsfélékre is. Magyarország azonban nem tiltja ezen termékek rajta áthaladó tranzitját. Azért, hogy a tilalom ne legyen kijátszható, a hatóságok zárral látják el az átszállított árut a határon és azt nyomon követi, ellenőrzi. A más országokból behozni szándékozott gabona- és olajosnövény szállítmányokat is be is kell jelenteni az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerbe. Nagy István az intézkedésektől azt várja, hogy lehetőséget ad érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására. Az Ukrajnából az EU-ba megnyitott szárazföldi szállítási útvonalak esetében szerinte olyan uniós megállapodásra lenne szükség, amely garantálja, hogy a szolidaritási folyosókon keresztül exportálni kívánt ukrán termékek az eredeti célpiacaikra (afrikai és közel-keleti országokba) jussanak. A miniszter szerint nem tartható fenn az ukrán mezőgazdasági áruk teljes körű vámmentessége sem, hiszen ott nem behozható versenyelőnnyel, az európainál sokkal kisebb önköltséggel termelnek hatalmas üzemméretekkel, az EU-ban már nem megengedett termesztési és növényvédelmi gyakorlatokkal is.
