Kitalálta a kormány, hogyan nyírja ki a nyugdíjpénztárakat
Az állami beavatkozás az ingatlanpiac működésébe ismét az árak emelkedését vetíti előre.
Januártól egy éven át, átmenetileg feltörhetőek lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, amennyiben azokat lakáscélra használják fel - jelentette be a pénztárak konferenciáján a miniszteri biztos. Úgy számolnak, hogy ezzel 300 milliárd forint kerül a lakáspiacra, amiből 30 ezer ingatlant vehetnek. A következmények rombolóak, és éppen annak a hosszú távú megtakarításnak tesznek keresztbe, ami a kormány korábbi lépései miatt hever romokban. Nem lesz benne köszönet.
Van abban valami különös perverzió, hogy a kormány mindig a pénztárak konferenciájára időzíti azokat a bejelentéseit, amelyek alapjaiban rengetik meg a működésüket. 2010-ben is éppen az évi rendes konferenciájukat rendezték meg a magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes pénztárak (nyugdíj, egészség, önsegélyező), amikor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy novembertől az államhoz folyik be az összes nyugdíjjárulék. Ami utána történt, ma már történelem. A pénztártagok erőszakosnak mondható államhoz terelésével (nyilatkozni kellett a maradásról, miközben azt sulykolta az egész kormány, hogy nem kap nyugdíjat, aki marad a magánnyugdíjpénztárban, az állami cégekben zsarolták a maradókat), a nyugdíjjárulék eltérítésével, a kötelező jelleg eltörlésével megszűnt a három pilléres nyugdíjrendszer Magyarországon.
Az államosítás olyan mély nyomokat hagyott a társadalomban, hogy ha bármikor felmerül a nyugdíjrendszer reformjának, az öngondoskodásnak a kérdése, egymást pisszegik le a szakértők egy-egy konferencián is, nehogy a magánnyugdíjpénztárak kinyírása jusson az emberek eszébe. Nem tudunk úgy cikket írni a hosszú távú öngondoskodásról itt az Azénpénzem.hu-n, hogy ne az legyen az olvasók első reakciója, hogy majd az állam lenyúlja azt is. Mert ez a társadalom tapasztalása és következtetése az Orbán-kormány 14 évvel ezelőtti lépésével kapcsolatban.
Ez más, de nagyon romboló
Jó szokásához híven a kormány ismét úgy gondolta, hogy a saját éves konferenciáján, most szemtől szembe rúg bele a szektorba. Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) miniszteri biztosa az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) tegnapi konferenciáján bejelentette, hogy 2025. január 1-től egy éven át adómentesen feltörhetőek lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, amennyiben a pénztártag lakáscélra (például vásárlás, felújítás vagy hiteltörlesztés) fordítja az összeget.
Nagy meglepetésként persze nem biztos, hogy szolgált a bejelentés, hiszen augusztus végén a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már közölte, hogy annak lehetőségét vizsgálják, hogyan fordíthatná a lakosság otthonteremtésre a hosszú távú megtakarításait. Az NGM pedig múlt pénteken megküldte a módosítási tervezetét az MNB-nek és az ÖPOSZ-nak.
A Portfolio beszámolója szerint a miniszteri biztos a tegnapi konferencián elmondta, hogy nem a megtakarítás kevés itthon, hanem egyenlőtlenül oszlik meg az egyes termékek között. A hosszú távú megtakarítás ideája nem rögzült Magyarországon 30 év után sem, és szerinte ez jellemzően nem is fog megváltozni. Arról nem ejtett szót, hogy maga az Orbán-kormány mekkora rombolást végzett a hosszú távú megtakarítás ideáján a magánnyugdíjpénztárak államosításával.
Arról sem beszélt, hogy a jogszabályokat a NER-es érdekcsoportok szája íze szerint rángatják össze-vissza, aminek köszönhetően a legfőbb üzleti kockázatokat vizsgáló felmérés szerint Magyarországon a második legnagyobb kockázatot a jogszabályi változások jelentik az üzletmenetben. Tehát ma Magyarországon senki nem tud, ezért nem is tervez hosszú távra.
Ugyanakkor Kovács Zsolt előadásában elmondta: a magyarok számára a hosszú távú öngondoskodás a lakástulajdon, mindenki abból indul ki, hogy legyen lakása. Egyre több rá a bizonyíték, hogyha szabad pénzeszközhöz jutnak a magyarok, jellemzően az ingatlanok felé fordulnak – tette hozzá. (Hogy milyen bizonyítékra gondolt, arról nem beszélt.) Szerinte vélhetően ez az egyik ok, amiért a lakáspiaci tranzakciók is jelentősen élénkültek idén. Ezzel párhuzamosan itthon az egyik legalacsonyabb a nyugdíj-megtakarítások és életbiztosítások aránya a háztartások pénzügyi megtakarítási állományán belül.
A miniszteri biztos szerint nem tipikusan nyugdíjcéllal takarítanak meg az emberek az önkéntes pénztárakban, az önkéntes nyugdíjpénztár a túlnyomó többség számára nem nyújt megoldást az időskori anyagi problémákra. Kiemelte, hogy kevesebb mint ezer fő járadékos van ma itthon, tehát a nyugdíjpénztár nem nyújt érdemi időskori anyagi segítséget.
Kovács azt mondta, hogy a kifizetett szolgáltatások alapján a várakozási idő letelte, de még a felhalmozási időszakon belüli kifizetés jelentős része ma is ingatlanba megy. Az NGM szerint a módosítás hatására jövőre 300 milliárd forint körüli összeg kerülhet a lakáspiacra, ami 60 milliós lakásárakkal és 15 százalékos önrésszel számolva 30 ezer körüli tranzakciót jelentene lakáshitellel vagy egyéb forrásokkal megoldva.
Honnan a szám?
Az nem derült ki, hogyan számol az NGM, de a Bankmonitor a múlt héten tette közé egy online felmérését, ami szerint 14 százalék törné fel a megtakarítását, így abból számolták ki a 300 milliárd forintot. Lehet, hogy az NGM erre hivatkozik? Pedig a felmérés nem volt reprezentatív, így erre alapozni az NGM várakozásait finoman szólva szakmaiatlan. Az ügynökportál szerint egyébként 7-10 ezer lakásvásárlást hozhat a piacra a 300 milliárd felhasználása. Ami messze van az NGM becslésétől, de a minisztériumnak semmi sem drága, ha számokkal kell dobálózni.
A károk
Az egész erőszakos, újabb állami beavatkozás az ingatlanpiac működésébe, a kereslet mesterséges felpumpálása ismét az árak emelkedését vetíti előre. Akárcsak az eddigi beavatkozások, amelyek szintén árfelhajtó hatásúak voltak. A GKI Gazdaságkutató épp most jelentetett meg egy elemzést, amely szerint a CSOK csak felhajtotta az árakat, ezért össztársadalmi szinten inkább ártott, mint használt a beavatkozás, aminek oka a várható tovagyűrűző hatások nem megfelelő kezelése volt.
És kinek jó ez? Az ingatlantulajdonosoknak, azaz az eladóknak. Mert a fiatalok aligha örülnek majd, ha még tovább nőnek a lakásárak, és még több hitelt kell felvenniük a lakásvásárláshoz. Így élünk a gyanúval, hogy megint csak ingatlanba ragadt NER-eseken akar segíteni a kormány.
Rossz lesz az önkéntes nyugdíjpénztáraknak is, mert csökken a vagyon, a taglétszám, és épp a hosszú távú megtakarítás ideája ellen megy. Ráadásul várhatóan a nagyobb összegű megtakarítással rendelkező tagok mozdulhatnak meg erre az akcióra.
De rossz lesz az államnak is, hiszen a nyugdíjpénz döntő része állampapírban van, tehát ezt a 300 milliárdot – amennyiben valóban ennyi lesz – likvidálni kell, azaz rázúdul a piacra. A pénztárak pedig éppen hosszú lejáratú állampapírokat tartanak, így attól szabadulhatnak, ami a hozamok emelkedésével járhat. Vagyis magának is okozhat problémát az állam, lehet, hogy nagyobbat is, mint most gondolja.
