Öntözésnek a természetes csapadék mesterséges pótlása érdekében, a vízügyi hatóság által engedélyezett mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területen történő, vagy a jogszabály alapján öntözhető gyepterület fenntartását biztosító vízhasználatot nevezzük. A NAK anyaga azt mutatta be, hogy mi a különbség az öntözés, az egyszerűsített öntözés és a rendkívüli öntözés között. Az egyik legfontosabb, hogy vannak olyan esetek, amikor nem kell vízjogi létesítési engedélyt kérni.

Az öntözés kétlépcsős folyamat, a rendszer kiépítéséhez vízjogi létesítési engedélyt, az üzemeltetéséhez vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. Ezek hatályossága akár 20 év is lehet. Viszont vannak olyan esetek, amikor nem kell vízjogi létesítési engedélyt kérni. Ilyen például az egyszerűsített és a rendkívüli öntözési vízhasználat – írta a NAK anyagában Tasnádi Gabriella.

Egyszerűsített öntözési vízhasználat

Ez 100 hektár alatti öntözendő terület esetében olyan öntözési célú vízhasználat, amelynél a vízkivétel és a vízellátás ideiglenes szivattyúállással – telepített vízelosztó-hálózat nélkül – felszíni vízből biztosított a rendelkezésre állásig. Az egyszerűsített öntözési vízhasználat esetében a naponta kivett vízmennyiséget rögzíteni kell az öntözési gépüzem naplóban. Egyszerűsített öntözési vízhasználatra elegendő csak vízjogi üzemeltetési engedélyt kérni. Egyszerűsített öntözési vízhasználatra szóló vízjogi üzemeltetési engedély – a talajvédelmi hatóság által előírt felülvizsgálatnak a vízjogi engedélyben történő rögzítése mellett – az egyszerűsített talajvédelmi terv alapján kialakított talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb 5 évig hatályos.

Rendkívüli öntözési célú vízhasználat

Ez a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban, a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül történhet. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat összesen egy alkalommal lehetséges. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a tartósan vízhiányos időszakban, közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m3/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül 1 hónap időtartamig történő kijuttatása. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentéséhez nem kell szakhatósági állásfoglalást csatolni.

A vízügyi hatóság a bejelentés tartalmáról a növény- és talajvédelmi, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot a bejelentés kézhezvételét követő 8 napon belül tájékoztatja. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentését követően azonnal megkezdhető a vízhasználat. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentés szerinti gyakorlását a vízügyi hatóság a vízhasználat időtartama alatt a helyszínen ellenőrizheti. A kezelői hozzájárulás hiányában folytatott vagy a hozzájárulásban foglaltaktól, valamint a bejelentéstől eltérő vízkivételre utaló adat esetén a vízügyi hatóság soron kívül ellenőrzést tart, és megtiltja a vízkivételt.

Öntözés a gyakorlatban

Amennyiben ugyanazon mezőgazdasági területet a vízhasználó a rendkívüli öntözési célú vízhasználat időtartamát követően is öntözni tervezi, a további öntözéshez egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély vagy öntözési célú vízkivételre jogosító vízjogi üzemeltetési engedély szükséges. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat során kivett vízmennyiséget fel kell tüntetni a vízkészletjárulék adatszolgáltatásban. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot írásban szükséges bejelenteni a területileg illetékes vízügyi hatósághoz. A bejelentéshez pedig csatolni kell a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének hozzájárulását. A rendkívüli öntözési célú vízhasználattal kapcsolatos NAK útmutató itt érhető el. Az információk tájékoztató jellegűek, a vízhasználóknak a mindenkor hatályos jogszabályoknak kell megfelelniük – írják.

A vonatkozó jogszabályok:

a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

• öntözés
• mezőgazdaság
• vízhasználat