Matolcsy György: Szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van
„Magyarország válságközeli helyzetben van”.
Délelőtt 10 órakor kezdődött a parlamentben a gazdasági bizottság aktuális ülése, aminek első napirendi pontja a Magyar Nemzeti Bank 2021. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója. Ezt Matolcsy György, a jegybank elnöke vezette elő, aki – az rtl.hu cikke szerint – szokatlan őszinteséggel bírálta a kormány gazdaságpolitikáját.
– Szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van – mondta az MNB elnöke.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese, a gazdasági bizottság tagja a Facebookon számolt be a részletekről. Azt írta, hogy Matolcsy György megsemmisítő kritikáját adta az Orbán-kormánynak.
Idézett is a jegybankelnöktől: „Magyarország válságközeli helyzetben van”, „a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa”, az EU-ban „hátulról a 4. termelékenységi szint”, „a második legmagasabb az ikerdeficit Románia után; jövőre a legmagasabb lesz – ez az a szint, amit ellenzékben elítéltünk”, „jövőre 15-18 százalék lesz az infláció”. Ennek okai az energiaár-robbanás és az élelmiszer-infláció, utóbbi főként azért, mert „az Unióban Magyarországon a második legalacsonyabb a mezőgazdaság termelékenysége Bulgária után”. Az infláció pedig Matolcsy szerint nem „szankciós” vagy „háborús”, mert 2021 nyarától szökött fel az energiaárak miatt.
Bajban vagyunk, sok szempontból saját döntéseink miatt vagyunk bajban.
Az MNB elnöke szerint „megbomlott a kormány és a jegybank gazdaságpolitikai összhangja – ez sokba kerül”. Matolcsy azt mondta, „helytelen a kormány válságkezelési stratégiája”, „az ársapkák 3-4 százalékos inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket”, „Magyarország az egyetlen ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt”.
„2010 után nem hoztuk meg a jó döntéseket, 2021 után rossz döntéseket hozott a kormány”, mondta Matolcsy, előbbiek közé értve az energiahatékonysági beruházások elmaradását és a mezőgazdaság klímaválságra való felkészítésének hiányát. Úgy számolnak a jegybankban, hogy a teljes energiahatékonysági fordulatra 20 ezer milliárd forintot kellene költeni: „Az energiahatékonyság a kiút legfontosabb eleme.”
.jpg)
