Megtalálhatták a gyilkos galóca mérgének ellenszerét
A gombamérgezések miatti halálesetek kilencven százalékért a gyilkos galóca felelős.
A gyilkos galóca (Amanita phalloides) legerősebb toxinja egy alfa-amanitin nevű peptid, egyfajta amatoxin, amely máj- és veseelégtelenséget okoz, ennek hatástalanítására találtak ellenszert kínai és ausztrál kutatók. Megállapították, hogy az indocianin zöld elnevezésű színezék, amelyet jelenleg az Egyesült Államokban az orvosi képalkotásban használatnak, úgy tűnik, blokkolja az alfa-amanitin toxikus hatásait – írta a The Guardian a Nature Communications című szaklapra hivatkozva.
A tanulmány társszerzője, Csiao-ping Vang professzor, a kantoni Szun Jat-szen Egyetem munkatársa elmondta, hogy korábban nem létezett specifikus ellenszer a gyilkos galóca ellen, „mert keveset tudunk arról, hogyan végeznek a gombatoxinok a sejtekkel".
Egereken és emberi sejteken végzett laboratóriumi vizsgálatok során a kutatók megállapították, hogy a zöld indocianin képes volt megakadályozni az alfa-amanitin által kiváltott máj- és vesekárosodást. Emellett növelte a mérgezés utáni túlélés valószínűségét.
A tudósok azoknál az egereknél is találtak jótékony hatást, amelyeket csak négy órával a mérgezés után kezeltek indocianinnal. Ugyanakkor a nyolc vagy tizenkét órával később kezelést kapott rágcsálóknál már nem volt megfigyelhető állapotjavulás.
A szerzők szerint ennek az lehet oka, hogy az alfa-amanitin visszafordíthatatlanul roncsolja a sejteket, így a kezelés csak akkor használ, ha egy bizonyos időkereten belül történik.
A gond ezzel az, hogy a gyilkos galóca okozta mérgezés első tünetei jellemzően nem a gomba elfogyasztása után rögtön jelentkeznek, hanem 8-24 óra elteltével. A heves hányással, hasmenéssel járó rohamot utána viszonylag jobb állapot követi, ezt követően azonban rohamosan romlik a mérgezett állapota, az általános tünetek kialakulása után pedig csak hosszú terápiával gyógyítható a szervek károsodása.
