Mely ételekben van a legtöbb mikroműanyag?
Már egyetlen teafilter több milliárd mikroműanyag-részecskét képes a vízbe bocsátani.
Felkavaró eredménnyel zárult egy 2024 februárjában készült tanulmány: a szakértők által megvizsgált állati és növényi eredetű fehérjeminták 90 százalékában találtak mikroműanyagot – írja a CNN.
A mikroműanyag az 5 milliméternél is kisebb műanyagdarabokat jelenti, melyek rendszerint a műanyagok bomlása során, azok szerkezetének szétesésekor keletkeznek. Rossz hír a vegetáriánusok számára, hogy – bizonyos hiedelmekkel ellentétben – a mikroműanyagok nemcsak az állati eredetű táplálékokban találhatók meg. Egy 2021-ben készült tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a gyümölcsök és a zöldségek is elnyelhetik a parányi darabokat.
Sőt, a mikroplasztik ma már a rózsaszín himalájai sóban, a fekete sóban és a tengeri sóban is felfedezhető.
Fontos külön kitérni a teafilterekre, melyek ugyebár eleve műanyagból készülnek. A kanadai McGill Egyetem szakértői tavaly azt találták, hogy már egyetlen teafilter 11,6 milliárd mikroműanyag- és 3,1, milliárd nanoműanyag-részecskét képes a vízbe bocsátani.
A Queenslandi Egyetem kutatásából kitűnik, hogy minden 100 gramm rizsben, amit elfogyasztunk, nagyjából 3-4 milligramm műanyag található – ha pedig instant rizsről van szó, a fenti számhoz nyugodtan hozzáadhatunk még 9-10 milligrammot.
Hasonló a helyzet a palackozott ásványvizek esetében is. Egy múlt hónapban készült tanulmány szerint az ásványvíz literenként nagyjából 240 ezer mikroműanyag-részecskét tartalmaz.
A szakértők szerint akkor sem érezhetjük magad biztonságban, ha az általában egészségesnek tartott fehérjedús hús- és halételek közül válogatunk. Ami a panírozott rákot illeti, egy étkezés során körülbelül 300 műanyagdarabkát viszünk be általa a szervezetünkbe, de a tőkehal, a csirke nuggets és a növényi alapú nuggets is aggasztóan sok mikroplasztikot tartalmaz. A vizsgálatok szerint a legkevésbé szennyezett állati eredetű fehérjeforrások közé tartozik a natúr csirkemell és a tofu.
A gyümölcsök és a zöldségek tekintetében az alma és a répa a legszennyezettebb, ezekben ugyanis grammonként nagyjából 100 ezer mikroműanyagra bukkantak a szakértők.
Jó hír, hogy mi magunk is tehetünk a műanyagszennyezés ellen. Ügyeljünk rá, hogy mindig olyan terméket vásároljunk, amit nem műanyag csomagolásban árulnak. Vásároljunk olyan ruhákat, amik természetes szövetből készültek. Ha csak tehetjük, fogyasszunk minél több friss gyümölcsöt, és messziről kerüljük el a feldolgozott, valamint az ultrafeldolgozott élelmiszereket.
