A tizenévesek körében már több mint tíz éve nő a depressziósok aránya és az öngyilkosságok száma, de a kutatási eredmények ellenére a közösségimédia-cégek hallgatnak az ügyről, vagy épp hitelteleníteni próbálják a számukra kedvezőtlen tanulmányokat.

A múlt héten egy 40 államügyészből álló csoport kérte arra a Facebookot vezető Mark Zuckerberget, hogy álljanak el attól az ötletüktől, hogy létrehozzák a céghez tartozó Instagram 13 év alattiakat célzó verzióját. Zuckerberg azonban a márciusi kongresszusi meghallgatásán már kifejtette a véleményét, amikor egy képviselői kérdésre, amely a gyerekek romló mentális egészsége és a közösségimédia-használat közötti kapcsolatra vonatkozott, azt felelte: „Nem gondolom, hogy a kutatási eredményekből ezt a következtetést lehet levonni.”

„A korrelációs adatok azt mutatják, hogy a közösségi média használata és a depresszió közötti kapocs mára elég egyértelmű. A legnagyobb és legalaposabb kutatások mind arra jutottak, hogy azok a kamaszok, akik több időt toltenek a közösségi oldalakon, nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak vagy boldogtalanok” – nyilatkozta az NPR-nak Jean Twenge, a San Diegó-i Állami Egyetem pszichológiaprofesszora.

Bár a kutatási eredmények egy irányba mutatnak, a rendelkezésre álló tanulmányok száma nem olyan nagy, mivel nem igazán tolonganak az ezt vizsgáló kutatások finanszírozásáért. Amerikai képviselők szerint a vizsgálatok elmaradása a techcégeknek olyan védőhálót jelent, amely birtokában nem esik nehezükre elbagatellizálni az ügyet, és a gyerekek védelme, az egészség vagy az igazság kárára behajtani a profitot.

A márciusi meghallgatáson Zuckerberg azt is elmondta, hogy a Facebook saját kutatást is indított a közösségi média gyerekekre gyakorolt hatásának vizsgálatára, de az eredmények nem nyilvánosak. A képviselők erre azt mondták, hogy ha a Facebook számára kedvező eredményekre jutottak volna, akkor azokat közzé is teszik, így ez az érvelés az ő álláspontjukat támasztja alá. Mint mondták, a Facebookot elvakította a felhasználók aktivitására és elköteleződésére épülő üzleti modellje, ami érdekében bármit kész feláldozni.

„Gyakorlatilag minden, ami hozzájárulna, hogy ezeket a platformokat egészségesebben használják az emberek – tehát kevesebb időt töltsenek rajtuk, ne kövessenek be ismeretleneket, ne töltsék az ajánlott oldalak passzív görgetésével az idejüket –, aláássa az egész üzleti modelljüket” – mondta Melissa Hunt, a Pennsylvaniai Egyetem pszichológus kutatója.

Mivel az amerikai egészségügyi rendszerben a kutatási támogatásokat leginkább a létező betegségek gyógymódjait kutató projekteknek ítélik oda, és a közösségimédia-függőséget egyelőre nem diagnosztizálják, az NPR-nak nyilatkozó szakértők szerint a kormánytól nehéz pénzt szerezni a vizsgálatok elvégzésére. Ed Markey, Massachusetts állam demokrata szenátora 2019-ben nyújtott be egy törvényjavaslatot, ami megkönnyíttette volna a finanszírozást, de a javaslat a szavazásig sem jutott el.

„A közösségi média nagyon heterogén. Bizonyos gyerekeknek nagyon hasznos tud lenni, másokat viszont tönkretesz. Azt azonban még mindig nem értjük pontosan, mitől függ, hogy kinek válik hasznára, és ki sérül miatta. Ha őszinte akarok lenni, valószínűleg az egyik legnagyobb természetes kísérlet zajlik, amiben gyerekek valaha részt vettek” – mondta Martin Paulus, az agykutatással foglalkozó oklahomai Laureate Institute elnöke.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

• internet
• közösségi média
• depresszió