Négy napos munkahét a gyermekvállalási kedv javításáért
Tokió városvezetése négynapos munkahetet vezet be dolgozóinak.
Az intézkedés célja nem titkoltan demográfiai, a családi életre fordítható idő növelése, a termékenység fokozása. A CNN tudósítása alapján a japán főváros a dolgozó anyák megsegítésére és a rekordalacsony termékenységi ráták növelésére találta ki az intézkedést.
Az áprilistól érvényes új megállapodás hetente három szabadnapot biztosíthat az alkalmazottaknak. Emellett egy olyan családbarát intézkedést is bevezet, amely lehetővé teszi az általános iskolákban 1–3. évfolyamos gyermeket nevelő szülőknek, hogy fizetésük egy részét lecserélhetik a korai hazamenetel lehetőségére.
Japán termékenységi rátája, amely évek óta rohamosan csökkent, júniusban újabb rekordalacsony szintre, 1,2-re jutott, vagyis egy japán nő élete során átlagosan 1,2 babát szül, kicsit jobban hangzik úgy, hogy 10 japán nőnek 12 gyermeke születik.
Ez nagyon alacsony mérték, bár tegyük hozzá, hogy Ázsiában sok gazdag állam (például Dél-Korea és Szingapúr) értéke már 1 alá csúszott. A kormány folyamatosan fokozza erőfeszítéseit, hogy ösztönözze a fiatalok házasságkötését és családalapítását. A férfiak apasági szabadságot kaptak, a munkakörülményeket is javították, ugyanakkor tavaly mindössze 727 277 gyerek született.
Sajnos nagyon sok ugyanis a probléma, a könyörtelen munkakultúra miatt sokan túlóráznak, akik ilyenkor kénytelenek egy kapszulában aludni, ott nem is nagyon fér el családi életet élni, magasak a megélhetési költségek, extrém magasak a gyermeknevelés költségei. És bár Magyarországról nézve fantasztikus a versenyképes ázsiai oktatás, a japánok nemcsak a munkahelyi túlhajtásba, de sokszor az éles iskolai versenybe is belehalnak. Japánban az öngyilkosság a fiatal lányok és fiúk körben is vezető halálok, de az arányok a férfiak körében rosszabbak.
A dolgozó nőknek is gyakran választaniuk kell a karrierjük vagy a családjuk között, ugyanis a túlórázási kultúra lehetetlenné teszi a terhességet és a gyermeknevelést.
Az 1,2-es termékenységi adat rémes demográfiai trendeket sejtet. Azt jelzi, hogy 200 felnőtt embernek, azaz 100 párnak, már csak 120 gyermeke lesz a következő generációban. Nem csoda, hogy ma az egész világon Japánban a legmagasabb a medián életkor (50 év), igaz, ebben az egészséges, sok szusit, tengeri herkentyűt tartalmazó étrend és a fejlett egészségügy is segít.
Ráadásul Japán vészes fogyását az is fokozza, hogy az ország voltaképpen egyáltalán nem fogad be bevándorlókat sem. A stresszes oktatási és munkahelyi elvárások mellett végül azok a társadalmi beidegződések sem segítik a gyermekvállalást, hogy Japánban nem divat a munkahelyváltás, de a párváltás (csúnyábban a válás) sem és az egyedül nevelt gyermek is ritka, ez mind-mind a gyermekvállalás ellen hat. Igaz, minden rosszban van valami jó, ha nagyon gyorsan fogy majd el Japán lakossága abban azért lehet bízni, hogy a lakhatás olcsóbb lesz, mert ma a rendkívül reménytelen lakáshoz jutás is csak stresszeli a fiatalokat.
