A járványt már leküzdő Új-Zélandon a miniszterelnök arról beszélt, hogy a munkaadóknak érdemes lenne megfontolniuk a négynapos munkahét bevezetését, mert ez segítene a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésében, és jót tenne a turizmusnak is.

Az utóbbi ugyanis erősen megszenvedi a határok lezárását és a belföldi kereslet megcsappanását, aminek ugyanaz a kettős oka van, mint Magyarországon. Márpedig ha megvalósulna a négynapos munkahét, és az új szabadnap péntekre vagy hétfőre esne, akkor minden hétvége olyan hosszú hétvége lenne, amelyet korábban tavasztól őszig idehaza úgy várt rengeteg turisztikai szolgáltató, mint kisgyerekek a Jézuskát.

Az új-zélandi kormányfő azzal érvelt, hogy a járvány idején rengeteg tapasztalatot szereztek a vállalatok a hatékonyabb munkaszervezéssel kapcsolatban, ami segítheti a négynapos munkahét megvalósítását. Azért hozzátette, hogy mindez végső soron a munkaadókra és a munkavállalókra tartozik, azaz a kormány nem akar semmit kötelezően előírni.
Ez már csak azért is érthető, mert nagyon nem ugyanaz a feladat lenne bevezetni a négynapos munkahetet a szolgáltató vállalatoknál, mint a gyárakban. Korábban mi is több nemzetközi példát mutattunk be a rövidített munkaidőre, és nem véletlen, hogy ezek mind szolgáltató cégek voltak, termelőüzem egy sem akadt közöttük.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy itt nem olyan munkaidő-csökkentésről van szó (például a megrendelések visszaesése miatt), amely a fizetések megvágását vonja maga után. A dolgozók bére nem csökken, ami mögött az az alku van, hogy ugyanúgy elvégzik a munkát, csak hatékonyabban és rövidebb idő alatt. Ez a termelékenységre már amúgy is kihegyezett gyárakban sokkal kevésbé képzelhető el.

A kérdés azonban így is fontos, hiszen a fejlett országokban – hazánkban is – a gazdaság legnagyobb részét a szolgáltatások adják. Az más kérdés, hogy idehaza nehéz elképzelni, hogy a munkaalapú társadalom fontosságát gyakran hangsúlyozó kormány szimpatizálna a rövidített munkaidő gondolatával.
Most valószínűleg a munkaadókon is csökken a nyomás. A magyarországi szolgáltató központoknál megfigyelhető volt, hogy az utóbbi években a fizetések mellett azzal is igyekeztek versenyezni, hogy hetente hány napot dolgozhatnak otthonról az alkalmazottak. Ez idővel akár a négynapos munkahét felé is elvezethetett volna, most azonban a munkaerőhiány enyhülésével erre még biztosan várni kell. Igaz, a nemzetközi példák alapján egyébként is inkább a kisebb és közepes vállalkozások járnak élen a rövidebb munkaidő bevezetésében, de azért multi példa is van, mint a Microsoft Japánban, ahol ennek nyomán 40 százalékkal nőtt a hatékonyság.

(A témáról többet olvashatnak a G7.hu portálon.)

• Új-Zéland
• 4 napos munkahét
• hatékonyság