„Nem a nikotin öl, hanem a hagyományos dohányzás"
A kellemesnek vélt érzés hajszolása rengeteg magyar vesztét okozza.
Magyarországon az egyik legmagasabb a dohányzással összefüggő betegségekhez köthető halálesetek száma az Európai Unióban – jelezte Karl Olov Fagerström svéd egyetemi docens, egyben dohány- és nikotinkutató egy sajtóeseményen Stockholmban. Az Index kérdésére elmondta, hogy a svéd példából a magyarok is meríthetnének, ők ugyanis a dohányzást már régen leváltották rákot nem okozó nikotinforrásokra, például a snüsszre és a nikotinpárnára. Talán nem véletlen, hogy jóval kevesebb a rákos beteg Svédországban, mint nálunk.
A cigarettafüsttel a nikotin egy másodperc alatt eljut a tüdőbe, két-három másodperc alatt a szívbe, és tíz másodperccel később már az agyban van.
A függőség annál erősebb, minél gyorsabb a hatás – magyarázta Karl Olov Fagerström svéd egyetemi docens, hogy miért szoknak rá az emberek a dohányzásra.
Ezzel szemben egyes alternatívákkal akár egy óra is kell ahhoz, hogy eljusson a nikotin az agyba. Ehhez viszont le kell mondani a jól megszokott rituáléról is.
A kellemesnek vélt érzés hajszolása rengeteg magyar vesztét okozza, a dohányzással összefüggő halálesetek számában – főleg tüdőrákban – Európa élmezőnyében vagyunk.
Ez Magyarország: füstbe ment tervek, jövő és élet
Magyarországon az egyik legmagasabb a dohányzással kapcsolatos megbetegedések száma – jelezte lapunknak a dohány- és nikotinkutató szakértő, akit korábban a WHO kitüntetett a dohányzás elleni munkájáért.
MAGYARORSZÁGON A LAKOSSÁG 27 SZÁZALÉKA DOHÁNYZIK. NYUGTALANÍTÓ ADAT, HOGY A DOHÁNYOSOK FELE A DOHÁNYZÁS NEGATÍV HATÁSAIBA HAL BELE – mondta, majd egy ábrán is bemutatta a jelenséget, ahol a magyar számokat a svéddel és az uniós átlaggal hasonlították össze.
Global Burden of Disease Survey független adatai is azt mutatják, hogy Svédországban az uniós átlagnál jóval kevesebb a dohányzáshoz köthető haláleset, beleértve a krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD), a stroke-ot, a különböző rákos megbetegedéseket és az ischaemiás szívbetegséget. Magyarország esetében az adatok messze meghaladják az uniós átlagot. Forrás: Institute for Health Metrics and Evaluation
Elmondta, hogy Svédországban a lakosság mindössze 5,6 százaléka füstöl, sőt cigisnek lenni náluk inkább ciki. Az éttermi asztalokra például már ki sem rakják a hamutálcákat, ezt stockholmi barangolásunk alkalmával mi is tapasztaltuk. Viszont ez korántsem jelenti azt, hogy a svédek teljesen lemondtak volna a nikotinról. A nikotinfogyasztás aránya Svédországban 23,6 százalék, amely hozzávetőlegesen megegyezik az uniós átlaggal (24,9 százalék). De akkor hogyan viszik be a nikotinadagjukat a svédek?
Svédország a nikotinpárna szülőhazája
Ahogy bemutattuk, a svédeknél cikinek számít a dohányzás, nem is láttunk eldobált cigicsikkeket Stockholm utcáin. Miközben beszélgettünk svéd vendéglátóinkkal, meglepve láttuk, hogy belenyúltak egy kör alakú dobozba, kivettek belőle egy fehér tasakot, amit az ínyükhöz raktak a beszélgetés kellős közepén, teljes természetességgel. Amíg nálunk a rágyújtás, addig a svédeknél a fehér nikotinpárna ínyre helyezése a megszokott. Előnyt élveznek, mivel nekik nem kell kimenniük az erkélyre, az étterem elé vagy a buszmegállótól öt méterre.
A különbség egészségügyi szempontból is hatalmas, ugyanis míg a dohányzás rákot okoz, addig a nikotinpárna az egyik legkevésbé ártalmas nikotinforrás – jelezte a svéd egyetemi docens. Felidézte, hogy a svédek már az 1700-as évektől pakolják a dohányt az ajkaik alá. Kezdetben még közvetlenül az ínyükre rakták az őrölt dohányt, így kevéssé volt élvezhető, a fogaik közé ragadt a fekete anyag. Később kezdték tasakba tölteni a dohányt – ez a snüssz –, majd újabban már dohány nélkül, fehér párnákba teszik a csupán nagy tisztaságú nikotint, vizet és más élelmiszer-minőségű összetevőket, aromákat és édesítőszereket, ebből áll a nikotinpárna.
Ha kevésbé ártalmas, miért nem hallunk a nikotinpárnáról?
A szakértőknek feltettük a kérdést, hogy ha sokkal kevésbé ártalmas a nikotinpárna, mint az elszívható dohánytermékek, akkor miért nem hallunk erről az alternatíváról?
Ma már olyan alternatívák vannak, amelyek húsz évvel ezelőtt nem léteztek. A fehér párnák csak nikotint tartalmaznak, nem okoznak rákot, szemben a hagyományos dohánytermékekkel. Az Európai Unió mégis gondolkodik a betiltásán, a cigarettáén pedig nem. Hogy miért? Nem tudom – válaszolta Anders Milton orvos, korábban többek között a Svéd Orvosi Kamara vezérigazgatója és elnöke. Ebből a szempontból Magyarországot kifejezetten haladónak gondolják a svéd szakértők, mert a kormány engedélyezi a nikotinpárnák forgalmazását és a hevítéses termékeket. Ezek alternatívát jelenthetnek a sokkal ártalmasabb hagyományos cigarettával szemben. A megfelelő szabályozás a füst nélküli kategóriák esetében is elengedhetetlen, azonban fontos, hogy megkülönböztessük őket a hagyományos cigarettáktól – hívják fel a figyelmet a szakértők. Hazánkban a közelmúltban jelent meg egy kormányrendelet-módosítás, amely szabályozza többek között a párnák nikotintartalmát, és gyermekzárat ír elő a nikotinpárnák csomagolására.
Svédországban a lakosság csupán 5,6 százaléka használ égéssel járó dohánytermékeket, és az Európai Unióban itt a legkevesebb a rákos megbetegedéssel összefüggő halálesetek száma.
Arról is kérdeztük az orvosokat, hogy mennyire reális elképzelés az, hogy teljesen füstmentessé váljon Svédország. Hiszen miért is állnának meg részsikereknél, ha akár társadalmi szinten le lehetne tenni a cigit?
Vannak, akik annyira nikotinfüggők, hogy nem tudnak leszokni róla. Fiatal koromban sok éven át foglalkoztam dohányosok kezelésével, ismerem őket, mint a tenyeremet. A kérdés inkább az, hogy ha vannak kevésbé ártalmas alternatívák, miért ne használhatnák azokat? Első lépésben engedélyezni kell ezeket, ahogy Magyarország tette – mondta Fagerström. Az ártalomcsökkentett dohányipari termékek támogatóinak megnehezíti a dolgát, hogy az Európai Unióban még mindig alacsony ezeknek a megoldásoknak az ismertsége, tájékozatlanok a dohányosok, és rengeteg tévhit kering ezekkel kapcsolatban. Ebben szerinte hatalmas a felelőssége az Európai Uniónak, hiszen életeket tudnának megmenteni, ha engednék az ártalomcsökkentést népszerűsítő kampányokat. Adatokkal is szolgált ezzel kapcsolatban:
Évente 355 ezerrel kevesebb ember halna meg az unióban, ha a hagyományos dohányzás helyett égéssel nem járó, azaz ártalomcsökkentett alternatívát használnának – mutatott rá Milton, megjegyezve, hogy ez fokozottan érvényes Magyarországra, ahol az egyik legmagasabb a dohányosok aránya a tagállamok közül (a lakosság 27 százaléka). Ilyen ártalomcsökkentett alternatívák a hevítéses megoldások, e-cigik vagy a nikotinpárnák.
Megoldás az áremelés?
Újságírói kérdésre, hogy az emberek leszoktatásában mennyire hatékony a dohányáruk árának emelése, a szakértők elmondták, hogy egy bizonyos pontig hatásos. Viszont szerintük nem szabad túl magasra sem belőni az árakat.
Van egy függőségem, amit nem tudok letenni. Ha magas az ár, akkor a pénzem nagy része cigarettára megy el, ahelyett, hogy a gyerekeimre és a jó életre, egészséges ételekre költeném. Nem lehet tehát a végtelenségig növelni az árakat – érvelt Fagerström. A másik szakértő, Anders Milton hozzátette, hogy emellett a magas árak megágyaznak a feketepiacnak, sokan az ellenőrizetlen, kétes minőségű, de olcsóbb csempészárukhoz fordulnak. Persze lesz olyan is, aki a horribilis árakra nézve rádöbben, hogy változtatnia kell. Mindenesetre a szakértők annak örülnének, ha a hagyományos cigarettákat sújtanák magasabb adókkal, a kevésbé ártalmas alternatívák pedig előnyt élveznének a boltok polcain. Mert mint hangsúlyozzák: nem a nikotin öl, hanem a hagyományos dohányzás.
(Borítókép: Anders Milton és Karl Olov Fagerström. Fotó: Axel Palm)
