A zsugorfláció ma már a hétköznapjaink részét képezi, bár ezzel nem igazán vagyunk tisztában. Magyarországon ugyanis a témával szinte senki sem foglalkozik, a jelenségről egyetlen átfogó statisztika sem érhető el, és az inflációs adatokban sem jelenik meg. A legrammozás módszere tehát továbbra is szubjektivitás talaján mozog: a fogyasztók átverésnek, a kereskedők és a termelők kreatív marketingfogásnak tartják – véli a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértő.

Magyarországon hónapok óta magas az infláció, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint az árnövekedés mértéke 2021. augusztusa óta nem járt az 5 százalékos küszöb alatt. Az abszolút csúcsot az adat idén januárban érte el, ekkor 25,7 százalékos volt az infláció, míg idén szeptemberre 12,2 százelékra mérséklődött.

A zsugorodás ugyanakkor nem csak az árakban, hanem az egyes termékeken is észrevehető. A gyártók ugyanis előszeretettel alkalmazzák azt a módszert, hogy az árakat változatlanul hagyják, míg az előállított termékük méretét/súlyát/mennyiségét csökkentik. Ezzel a vásárlók magas áron vehetnek kevesebbet valamiből, létrejön tehát a zsugorfláció. A Pénzcentrum ezen jelenség makrogazdaságra gyakorolt hatásainak járt utána.

A zsugorodást az inflációs adatok nem tükrözik

A zsugorfláció a megfelelő statisztikai korrekció hiányában nem mutatható ki, ezért nincs hatással az árszínvonal változásra, az inflációs mutatószám nem tükrözi az általa előidézett tényleges gazdasági folyamatokat. A gyártók legrammozós módszere kapcsán egyelőre hazánkban nem készültek átfogó vizsgálatok, ezért csak az egyéni tapasztalatokra és a társadalmi érzetre lehet hagyatkozni a jelenséggel kapcsolatban. Ezek alapján a zsugorflációt a magyarországi kereskedők is alkalmazzák, azonban az utóbbi időszakban szaporodott meg az egyértelműen az erre mutató jelek száma – közölte a Pénzcentrum megkeresésére Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője. Hozzátette: a rejtett áremelés alkalmazásának terjedését a legtöbb ország is tapasztalta, el is kezdték ezek hatásának a kiszűrését.

Figyeljünk! Átverhetnek, ha lisztet, cukrot, rizst vásárolunk

A rizs, a liszt, a só vagy a cukor esetében nem árt odafigyelnünk, mert a csomagoláson jelölt mennyiségeknek nem mindig hihetünk.
Aktívan próbálnak leszámolni azzal a gyakorlattal, mely szerint a kereskedelmi szereplők bizonyos termékeknek csökkentik a méretét, kiszerelését vagy mennyiségét, miközben a termék árát változatlanul hagyták, illetve felárazzák. Ám egyelőre sokra nem jutottak az ügyben, vagy az infláció számításához használt fogyasztói kosarat vizsgálják felül rendszeresen, vagy pedig a termékárak egységnyi mértékegységre váltásával próbálkoznak.

Makrogazdasági szempontból a zsugorfláció az inflációval megegyező hatást fejt ki, csökkenti a pénz vásárlóerejét. A legrammozás korrektségének megítélése viszont szubjektív, az általa negatívan érintett fogyasztók átverésnek, míg a kereskedők és a termelők kreatív marketingfogásnak tartják – mondta Horváth Sebestyén, hozzátéve: a fogyasztóvédelemnek egyik alapvető eleme a vásárlók teljeskörű tájékoztatása, aminek keretében bár a termék fizikai jellemzőit kötelező feltüntetni, ezen információk megjelenítése azonban a gyakorlatban rendszerint nem figyelemfelkeltő. Hiszen a vállalatoknak nem érdeke a fogyasztók védelme és teljes informálása.

Nem úgy a francia Carrefour szupermarketnek, mely a vásárlókkal szembeni korrektség mellett döntött azzal, hogy az elmúlt hetekben matricákkal jelezte a fogyasztók számára, hogy az adott termék „összezsugorodott” a polcon, hogy az árucikk gyártója a „kevesebb termék változatlan áron” elvét követi. A szupermarket később az új gyakorlata kapcsán kijelentette, a matricákkal a gyártókra szeretnének nyomást gyakorolni.

A termékek megbélyegzésével nyilvánvalóan az a célunk, hogy rávegyük a gyártókat arra, hogy gondolják újra árpolitikájukat – mondta Stefen Bompais, a Carrefour ügyfélkommunikációs igazgatója. A matricázás egyébként elsősorban a Lipton Ice Tea, a Lindt csokoládé és a Viennetta fagylaltot érintette, ám a szupermarket összesen 26 olyan terméket azonosított, melyek a zsugorodásban érintettek voltak.

A zsugorítás nem új módszer, itthon mégsem foglalkoznak vele

Érdekes, hogy bár a zsugorfláció alkalmazása sokak számára talán újdonságként hat, ám összességében nem egy új módszer. Arról ugyanis már a 2000-es években jelentek meg, főleg az egyesült államokbeli viszonyokat vizsgáló felmérések, igaz, az ennél korábbi inflációs periódusokban tapasztalt elterjedtségükről nincsenek információk.

Vélhetően azonban már az ezredforduló előtt is sanyargathatták a vásárlókat ilyen módon a gyártók, legalábbis egy, az Egyesült Királyságban 2012-2017 között végzett kutatás szerint.

A tanulmány keretében a vizsgált termékek közül 2529-nek csökkent a mérete és csupán 614-nek növekedett. A zsugorodó termékek háromnegyede élelmiszer volt, míg a gyarapodó árucikkek esetében ez az arány csupán 50 százalék körüli volt – vázolta az Oeconomus junior elemzője a brit kutatás legfontosabb adatait. A junior elemző külön kiemelte: a tárgyidőszakban az Egyesült Királyságot a toleranciasávon belüli inflációs ráta jellemezte, ami alapján elmondható, hogy a zsugorfláció jelensége nem mindig jár együtt az inflációval.

„A magasabb inflációs rátával járó periódusban a fogyasztók árérzékenysége ugyanakkor fokozott, ezért ezekben az időszakokban feltételezhetően gyakoribb a legrammozás módszerének alkalmazása. A versenyszerűen működő piacszerkezetek esetében a termelők törekednek a piacméret növelésére, a vásárlás ösztönzésére, illetve az inputoldali költségek lefaragására, így ha az árak emelésére nincs lehetőség vagy a fogyasztók túlságosan érzékenyek rájuk, akkor a gyártók a kínált mennyiség korrigálásával növelik a haszonrátájukat” – mondta Horváth Sebestyén.

Így faraghatjuk le vásárlási költségeinket

Noha az élelmiszerárak folyamatosan emelkednek, van néhány olyan lépés, amellyel csökkenthetjük az élelmiszervásárlási költségeinket.

Sok népszerű termékre jellemző a „jojó árazás”, tehát hogy rendszeres ciklusokon mennek keresztül. Egyszer teljes áron lehet kapni őket, majd egy speciális ajánlatba kerülnek. Ezekből érdemes csak annyit vásárolnunk, amennyit ténylegesen megeszünk, így pénzt takaríthatunk meg.
A szupermarketek néha hasonló termékeket árulnak kissé eltérő csomagolásban és helyen (például egy aszalt gyümölcs a snack-részlegen és a sütés alapanyagok között is elérhető), ám az árukban jelentős különbség lehet attól függően, hogyan forgalmazzák őket. Érdemes tehát mindig körülnéznünk egy vásárlás során, hogy jobb árat találhassunk.
Pénzt takaríthatunk meg azzal is, ha elkerüljük a kisboltokban való vásárlást. Amennyiben ugyanis összehasonlítjuk a nagyobb áruházak és a „maszek” boltok árait, azt találhatjuk, hogy évente komoly összegeket spórolhatunk ha az előbbiekbe járunk vásárolni.

• infláció
• drágulás
• zsugorodás