A japánbirsek kedvelt díszcserjék, ám termésükről kevesen tudják, hogy feldolgozva fogyaszthatóak, sőt gyógyhatással is rendelkeznek. Régen befőttek, lekvárok savanyúságának beállítására gyakran használták ezeket az aranyszínű almácskákat.
Az ősz szenzációs terményekkel kápráztat el minket, azonban a színpompás káposztafélék, sütőtök hegyek és burgonya halmok mellé odakívánkozik egy szerény, de fantasztikus gyümölcs, melyről még mindig kevesen tudják, hogy fogyasztható, sőt jelentős gyógyhatásokkal is rendelkezik.

Minden szempontból szerethető

A birs (Cydonia oblonga) „kistestvére” a japánbirs (Chaenomeles ssp.) közkedvelt díszcserje. Szereti a napot, de félárnyékos helyen is egész jól eléldegél, kedveli a jó vízellátású, humuszos talajt, viszont érzékeny a magas mésztartalomra.
Tavasszal gazdag virágtengerrel kápráztat el, piros, rózsaszín, vagy fehér színben, melyért rajonganak a méhek és más pollinátorok.
Különleges látványosság a Toyo-Nishiki nevű fajta, amely egyszerre különböző színű virágokat hoz. Kedvelt sövénynek, szoliterként, csoportosan, és bonsai készítéshez is remek alany lehet. Az év közben a formálódó gyümölcsök megbújnak a sűrű lombozatban.

Kőkemény kincs

A japánbirs gyümölcse nagyon kemény, markánsan savanyú, kissé fanyarkás, olykor meglepően masszív viaszréteggel bevont. Az „aranyalmák” fajtától függően különböző méretűek, formájúak, és zamatúak. Az illata finom, fűszeres és egzotikus gyümölcsös jegyekkel bír. Hűvös helyen akár hónapokig tárolható. A magas pektintartalmú termés elsősorban hőkezelve használható fel hasonlóképpen, mint a birsalma.
Készülhet belőle ízletes szirup, lekvár, zselé, sajt, önmagában vagy akár némi almával társítva.
Megszárítva teakeverékekhez is adhatjuk, préselhető belőle lé, ami akár a citromlé helyettesítésére is alkalmas, vagy keverhető más gyümölcslevekkel.

Elismert gyógynövény

A Chaenomeles japonica és a Ch. speciosa őshazája Japán, míg a Ch. sinensis Kínából származik. Japánban nem csupán díszítő értéke miatt termesztik ezeket, hanem kulináris élvezetet nyújtó alapanyagnak tekintik, és nagyra becsülik a gyógyhatásait is.

Szívesen használják gyulladáscsökkentő hatása végett különböző akut és krónikus gyulladásos folyamatok enyhítéséhez.
Az egyik fő alkalmazási területe a légúti tünetek, köhögés, torokgyulladás kezelése és a váladékoldás elősegítése, ezért a megfázásos, influenzás időszakokban óriási segítség. A Ch. sinensis-t antivirális hatása miatt még vizsgálják az influenza elleni hatékony védekezés szempontjából, határozottan ígéretes jelöltnek tűnik. Hatóanyagai gátolják az egyebek mellett a mandula-, torok-, és garatgyulladást is okozó Streptococcus pyogenes-t, továbbá a baktériumok által termelt hialuronidáz enzim képződését is, mely az érzékeny és fájdalmas duzzanatért tehető felelőssé.

Felfedezték, hogy jelentős antioxidáns, immunstimuláns és általános tonizáló hatással is rendelkezik.
Segíti az emésztést valamint csökkentheti a vérnyomást is.

Tápanyagtartalma

Figyelemre méltó a C-vitamin tartalma, mivel 100 g nyers gyümölcs kb. 127 mg-ot tartalmazhat. Gazdag rostokban, ásványi anyagokban (vas, réz, cink, mangán, molibdén, magnézium, kalcium, kálium, nátrium, és egyéb hatóanyagokban (flavonoidok, polifenolok, triterpének, szerves savak). Az egyik legegyszerűbb kivonatolási eljárás, amikor szirupot készítünk belőle.

Aranyalmaszirup

Két- három megmosott japánbirs termést vékony szeletekre vágunk és egy befőttes üvegbe teszünk. A magokat a biztonság kedvéért inkább hagyjuk ki. Annyi mézet öntünk rá, amennyi ellepi, és lezárjuk, majd egy arra alkalmas, kibélelt edénybe állítjuk.

Az üveg feléig vizet töltünk a fazékba, majd a legalacsonyabb hőfokon, nagyon kíméletesen melegítjük egy órán keresztül. Miután elzártuk a hőforrást, és hagytuk kihűlni, átszűrjük egy tiszta üvegcsébe és már fogyasztható is. A gyümölcs nedveitől felhígul a méz, ezért a művelet után feltétlenül ajánlott hűtőszekrényben tartani, és mielőbb elfogyasztani. Érdemes inkább többször kisebb adagokat készíteni.

• japánbirs
• gyógynövény
• díszcserje